A teljes magyarországi közúthálózat hossza mintegy 213 600 kilométer, amelynek nagy részét, több mint 181 ezer kilométert az önkormányzatok kezelésében lévő helyi közutak adják. Utóbbiak jelentős része, 117 800 kilométer kiépítetlen külterületi út.
Az országos közúthálózat hossza 32 200 kilométer, azonban mégis ezen bonyolódik a teljes forgalom 75 százaléka.
A magyarországi autópálya-hálózat hossza az év végére 1 232,6 kilométeresre bővült, amely 36,1 kilométeres növekedés 2018 végéhez képest. Tavaly adták át többek között az M15-ös autóút autópályává bővített szakaszát és az M70-est is. Az autóutak hossza 353 kilométer, az I. rendű főutaké 2 142, a II. rendűeké pedig 4 858,5. A csomóponti ágakkal együtt ez alkotja a főhálózatot, amely összesen 8 622 kilométer. Az úgynevezett mellékhálózat - összekötő utakkal, bekötőutakkal, pihenőutakkal - több mint 23 ezer kilométert tesz ki.
Az úthálózat állapotáról a Magyar Közút négy szempont szerint ad tájékoztatást:
- burkolat állapota
- nyomvályúk
- egyenetlenség
- teherbírás.
Ezen belül pedig 5 kategóriát különbözetnek meg: jó, megfelelő, tűrhető, nem megfelelő és rossz. (Az utak 1-2 százaléka kimarad a felmérésből)
Idén messze a legnagyobb javulás a burkolat állapotát tekintve történt. 2018 végén a Magyar Közút még csak az országos hálózat 11,6 százalékát sorolta a jó és 50,6 százalékát a rossz kategóriába, 2019 és 2020 fordulóján azonban már 20,1 százalék volt jó és 42,3 százalék rossz. Ez azért is figyelemreméltó, mert 2013 óta (ekkortól közöl adatokat a Magyar Közút) a folyamatos karbantartások ellenére alig sikerült elmozdulni ebből az állapotból. A javulás ellenére azonban az országos közutaknak még mindig több mint a fele rossz vagy nem megfelelő minősítést kapott a burkolat állapotára.
| Jó | Megfelelő | Tűrhető | Nem megfelelő | Rossz | Nem mért, nincs adat | |
| 2013 | 8,6 | 6,1 | 24,4 | 12,1 | 48,5 | 0,4 |
| 2014 | 9,2 | 6,4 | 20,5 | 11,9 | 51,7 | 0,3 |
| 2015 | 10,2 | 6,2 | 21,9 | 12 | 49,3 | 0,4 |
| 2016 | 11,4 | 6,4 | 19,3 | 11,1 | 51,1 | 0,6 |
| 2017 | 10,5 | 5,5 | 17,9 | 11,1 | 53,4 | 1,6 |
| 2018 | 11,6 | 5,9 | 19,7 | 10,9 | 50,6 | 1,5 |
| 2019 | 20,1 | 6,8 | 18,6 | 10,8 | 42,3 | 1,3 |
| n | ||||||
| Forrás: Magyar Közút Zrt. | ||||||
Nyomvályúk
A nyomvályú kétség kívül az egyik legbosszantóbb és legveszélyesebb úthiba, hiszen az autók irányíthatóságát csökkenti. Szerencsére az országos hálózatnak csak a 4 százaléka kapott rossz vagy nem megfelelő minősítést. Ez az arány a főhálózaton - ahol a nehéztehergépjárművek közlekednek - 9,7 a mellékhálózaton pedig 1,8 százalék.
Az autópályákat nem számolva, az országos hálózat kétharmadán 8 milliméternél kisebb vájatot "készítettek" a kamionok, ugyanakkor van 253 kilométernyi útszakasz, ahol 2,5-3,5 centiméteres árkokkal kell számolni, míg a Magyar Közút szerint 47 kilométeren már 3,5-5 centiméteresek ezek az úthibák.
Tavaly egyébként ebben a tekintetben is javult az utak állapota, bár közel nem olyan mértékben, mint a burkolat esetében.
Egyenetlenség
Az utak egyenetlensége nem mutat vidám képet, ugyanis miközben 51,5 százalék kapott jó és megfelelő minősítést, 34,2 százalék rossz vagy nem megfelelőt. 6000 kilométeren az egyenetlenségek mérete meghaladja a 6,3 millimétert.
Jó hír ugyanakkor, hogy az elmúlt években a Magyar Közútnak valamelyest sikerült csökkenteni az utak egyenetlenségét és ez alól a 2019-es év sem kivétel.
Teherbírás
Az utak teherbírási képessége szintén elég vegyes képet mutat: több mint felük jó vagy megfelelő, közel 40 százalékuk azonban rossz vagy nem megfelelő. Szerencsére ebben is sikerült javulást elérni tavaly előtthöz képest, a jó állapotú utak aránya mintegy 2,5 százalékponttal emelkedett.
Enyhe tél, viharos nyár
Tavaly sokkal enyhébb volt a téli időjárás, mint a 2018-as, így a Magyar Közút szakembereinek is kevesebb munkát adott. A cég közhasznúsági jelentése szerint telephelyi készenlétre az előzetes tervek 50-60 százalékában volt csak szükség. Ezzel szemben a nyár eleji nagy mennyiségű csapadék és a viharok jelentős többletköltséget okozott a cégnek.