A járvány okozta válságot követő, újrainduló gazdasági növekedés miatt stabilizálódik a lakosság pénzügyi helyzete - legalábbis erre utal az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. negyedéves mutatója.
Az index értéke átlagosan 39,1 pont volt az idei első negyedévben, mintegy 21 százalékkal kisebb a tavalyi év azonos időszakában mért értéknél, a tavalyi első negyedév végéig azonban Magyarországon még kevésbé voltak érzékelhetők a koronavírus-járvány gazdasági hatásai. Hazánkban a nagy gazdasági visszaesés áprilisra esett, és az Intrum fizetőképességi indexe is ekkor vette fel a legalacsonyabb értéket, 18,9 pontot.
Deszpot Károly, az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója szerint ugyanakkor a növekedés oka nem a bevételek növekedése, hanem a lakossági kényszermegtakarítás és a hitelmoratórium. „A válság idején tudatosabban kezelik pénzügyeiket az emberek, sokan képeznek biztonsági tartalékot. Sokak számláján pedig a hitelmoratórium miatt maradt a korábbinál több pénz, ám ennek jelentős részét már idén törlesztésre kell, hogy fordítsák. A moratórium a fő oka, hogy a közelmúltban nem mozogtak együtt az indexel a háztartások megtakarításai, hiszen a megtakarítások növekedésével párhuzamosan a hitelállomány is nőtt.”
Az áprilisi mélypont óta alapvetően emelkedő tendenciát mutat a lakossági fizetőképesség. Idén március végén 42,57 százalék volt az index értéke, ami a legmagasabb érték a koronavírus-válság kezdete óta. Az idei és a tavalyi márciusi érték (azaz az utolsó „békés” hónap) között már csak 15 százalékpont a különbség.
Korábban a fizetőképességi mutatók előrevetítették a GDP-növekedést is. A mostani számokból kiindulva a gazdaság folytatódó növekedésére számíthatunk: ha az egész évre jellemző lesz az első negyedéves tendencia, akkor éves szinten 4,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság (2020-ban 5 százalékos visszaesés volt, vagyis idén nagyrészt helyreállhat az akkor elszenvedett kár). Fő negatív kockázatként azonban továbbra is fennáll a járványügyi korlátozások elhúzódása a második félévre, akár Magyarországon, akár a fő kereskedelmi partnereknél. Megjegyzendő, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés tervezetének bemutatásakor 5,2 százalékos GDP-növekedést várt 2022-re, míg az idei évre 4 százalék körüli értékkel számol.
Az Intrum és a GKI vizsgálta a lakosságok pénzügyi vagyona és fizetőképessége közti összefüggést. A háztartások pénzügyi tartalékai az elmúlt 11 évben folyamatosan emelkedtek, ez a tendencia folytatódott 2020-ban is: a családok nettó pénzügyi vagyona 8,4 százalékkal növekedett, amely így 2020 negyedik negyedévében meghaladta az 55 ezer milliárd forintot.
Az Intrum, Európa vezető követeléskezelő vállalatcsoportja a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel közösen készítette el az Intrum fizetőképességi indexet, mely a magyar háztartások fizetőképességét mutatja meg. Az indexet négy kiemelt változó alkotja: az Intrum adatbázisából kinyert arányszám, a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése a lakosság helyzetéről, a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése a magyar lakosság pénzügyi várakozásának előrejelzéséről, valamint az MNB kamatokra vonatkozó adatai. Minél magasabb az Intrum fizetőképességi index értéke, annál jobban képes a lakosság fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Az Intrum fizetőképességi index szoros korrelációt mutat a gazdasági növekedéssel, a fogyasztással és a bankrendszerben lévő hitel-nagyságokkal. Továbbá olyan változókkal is együtt mozog, mint a nettó átlagkereset, a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta és a bruttó hitelállomány nagysága – utóbbi kettővel ellentétes irányban. Ebből adódóan az index képes megragadni a gazdasági konjunktúrát, valamint a hitelvolumeneken keresztül a lakosság fizetőképességének javulását vagy romlását.