A hazai tölgyerdeink ellenségei sorába a sok egyéb károsító és káros környezeti hatás mellett belépett egy új, Magyarország területére az elmúlt időszakban behurcolt inváziós rovarfaj, a tölgycsipkéspoloska (Corythucha arcuata). A tölgycsipkéspoloska az Egyesült Államok keleti partvidékén honos. Őshazájában nem tartják jelentős "kártevő" fajnak. Valószínűleg azért, mert ott vannak olyan természetes ellenségei, amik szabályozni képesek populációit - kezdi cikkét az Agroinform.hu.
A kártevő 2000-ben észlelték először Európában, Észak-Olaszországban, ahova vélhetően tengerentúlról importált növényekről kerülhetett be. Két évvel később már Svájcban is megjelentek a poloskák, majd tíz évvel a feltűnése után 2012-ben és 2013-ban Közép- és Kelet-Európa több országában (így Magyarországon is) közel egy időben találták meg. Itthon a Szarvasi Arborétumban találták meg először a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet kutatói, azóta viszont tovább terjedt a fertőzés. Már jelen van Veszprém, Vas, Győr-Sopron-Moson megyék kivételével mindenhol. Az ország délkeleti, déli, keleti területein néhol kifejezetten tömegesen fordul elő.
Itthon mintegy 600 ezer hektár olyan erdőnk van, amire a csipkéspoloska potenciálisan veszélyt jelent. Problémát jelent, hogy mostanra viszonylag enyhék a telek, amit jól átvészelnek a populációk. Ez viszont baj, mert bár pontos leírás nincs a hatásukról, de az bizonyos, hogy veszélyt jelentenek a tölgyfajtákra.
A rovarok rontják a fotoszintetikus aktivitást mintegy 60 százalékkal, ami azért is baj, mert az aszályos időszakok, a lisztharmat- és a díszbogár-fertőzések miatt amúgy is rossz egészségben vannak a fák. Általánosságban a fa növekedése lelassul, az elszáradás veszélyével jár a poloskák megjelenése.
Az élővilág szempontjából az is rossz hír, hogy a csipkéspoloskák megjelenése után a fák kisebb makkot teremnek, amelyek hamar lehullanak, ez pedig télen nehezíti a vaddisznók és egyéb állatok táplálkozását. De a rovarok az őshonos ízeltlábúak elől is elveszik a táplálékot, akár a fa pusztulása révén. Ezen állatok eltűnése pedig az énekes madarak élelemforrásának megcsappanását is jelenti.
Hogy a hatásokat pontosan megismerhessék, az Agrárminisztérium Erdészeti Főosztálya és az Erdészeti Tudományos Intézet ezért felkéri az érintett erdőgazdálkodókat, hogy közvetlenül vagy az erdészeti szakirányítóikon keresztül jelezzék részükre, ha a bemutatott károsítóval vagy annak kártételével találkoztak az erdeikben - közli a szervezet figyelmeztetését a szakportál.
Magyarországon egyébként egy másik fafajtánk is veszélyben van: a kőrisfajtákat micéliás fertőzés támadja.