Mindössze a magyar lakosság egytizede értékeli nagyon jónak a saját egészségi állapotát. Ehhez képest 43 százalék a jó kategóriába sorolja magát. A válaszadók 36 százaléka mondta azt, hogy az egészsége kielégítő. Míg 9 százalék a rossz, 2 százalék pedig a nagyon rossz állapotot jelölte meg – derült ki a Szinapszis Piackutató Napi.hu-nak készített legutóbbi, friss felméréséből, amelyet novemberben végeztek a magyar lakosság körében. A reprezentatív kutatásban többek között azt a kérdést tették fel, hogy ki milyennek értékeli a saját egészségi állapotát.
A felmérésben azt is vizsgálták, hogy ki hogyan, milyen módon igyekszik tenni azért, hogy megőrizze az egészségét.
Itt a következőképpen alakult a prioritási sorrend:
- a magyarok 70 százaléka igyekszik egészségesen táplálkozni;
- 65 százalékuk szed vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelem tartalmú készítményeket;
- 56 százalékuk mozog, sportol;
- az emberek szintén 56 százaléka kerüli a káros szenvedélyeket, például a dohányzást vagy az alkoholfogyasztást;
- 39 százalékos arányban járnak rendszeresen különböző szűrővizsgálatokra;
- 33 százalék fogyaszt gyógyhatású készítményeket, például gyógyteákat;
- 12-12 százalék meditál, relaxál rendszeresen, illetve jár masszázsra.
A férfiak jobban elhagyják magukat
A kutatás nem okozott meglepetést: meglehetősen el vannak hízva a magyarok, ezen belül is elsősorban a férfiak.
A magyar férfiaknak mindössze a harmada rendelkezik normál testsúllyal, míg 40 százalékuk túlsúlyos, 21 százalékuk kifejezetten elhízott, 5 százalékuk pedig egyenesen kórosan elhízott. Ami szintén meglehetősen lesújtó adat, hogy minden korosztályban ugyanakkora a túlsúlyosak aránya, legyen szó huszonévesekről vagy 60 pluszos nyugdíjas korú férfiakról.
A nőknél korosztályok tekintetében lényegében ugyanez a tendencia érvényesül. Míg a 18 és 29 év köztiek körében 24,7 százalék a súlyfelesleggel küzdők aránya, a 65 év felettieknél 27,7 százalék.
Nézzük, hogyan alakulnak a pontos arányok a nők esetében:
- a magyar nők hat százalékának alacsony a testsúlya;
- 34 százalék normál testsúllyal rendelkezik;
- 34 százalékos arányban túlsúlyosak;
- 23 százalékuk kifejezetten elhízott;
- 3 százalék pedig szenved a kóros elhízástól.
Hiába kellene, nem lépnek napi 10 ezret a magyarok
A Szinapszis felmérésében arra is rákérdeztek, hogy ki milyen arányban használ olyan okoseszközöket, amelyek alkalmasak az egészségi, fittségi adatok monitorozására. A magyarok közel harmada használ fitneszkarkötőt vagy okosórát, 44 százalékuk pedig az okostelefonján futtat valamiféle sport, egészség alkalmazást.
Mivel a legtöbb fitneszeszköz és applikáció monitorozza a napi lépésszámot, a kutatásban arra is kitértek, hogy egy napon átlagosan mennyit lépnek a magyarok. Az orvostudomány szerint elvileg naponta 10 ezer lépést kellene megtettünk ahhoz, hogy megőrizzük kardió-és a mozgásszervrendszerünk egészségét.
Ehhez képest az átlagos magyar napi lépésszám: 8283 lépés.
A Covid után is trendben maradt az otthoni online torna
Magukat a sportolási szokásokat külön megvizsgálta a Szinapszis kutatócég. A semmit sem sportolók aránya megdöbbentően magas: 46 százalék. 12 százalék az úgynevezett kényszersportolók aránya, akik például csak kerékpárral vagy más sporteszközzel járnak dolgozni.
A hobbi szinten szabadidődben sportolók aránya mindössze 40 százalék a felnőtt magyar lakosságon belül. Miközben 2 százalékot tesznek ki a munka mellett versenyszerűen, hivatásosan is sportolók.
A magyarok által legszívesebben űzött sportok, az első tíz helyezett:
- futás, gyaloglás: 57 százalék;
- biciklizés: 48 százalék;
- otthon végezhető torna: 37 százalék;
- túrázás: 30 százalék;
- testépítés, erősítés: 20 százalék;
- úszás: 18 százalék;
- jóga, streching: 14 százalék;
- futball: 10 százalék;
- aerobic: 8 százalék;
- köredzés, crossfit, kettlebel: 5 százalék.
A kutatás résztvevőit arról is kérdezték, hogy mi motiválja őket a sportolásban. Az egyes számú indok mindenképpen az egészség megőrzésének szándéka (81 százalék), a második az, hogy a sport kikapcsol és szórakoztat (55 százalék), ahogy szintén erős érv a sport mint a boldogság forrása (48 százalék) és a vonzó külső fenntartásának eszköze (46 százalék).
A társaság és az önismeret fejlesztésének szándéka szintén a sport felé tereli az embereket, ahogy az is, amennyiben a rendszeres testedzés a munkához szükséges.
Nem csak a foci: imádjuk nézni az 50 pillangót is
A katari futball világbajnokság apropóján az is a felmérés kérdései közt szerepelt, hogy mely sportágak versenyeinek, bajnokságainak közvetítéseit nézik a legszívesebben a magyarok. A lakosság közel negyede (24 százalék) fogyaszt hetente több alkalommal is élőben sporteseményeket. Érdekes, hogy az úszás szinte ugyanolyan kedvelt sportág, mint a futball.
A legnépszerűbb sportágak a következőek az alábbi sorrendben:
- labdarúgás (43 százalék);
- úszás (42 százalék);
- vízilabda (37 százalék);
- kézilabda (34 százalék);
- autó-motorverseny (33 százalék);
- atlétika (29 százalék);
- műkorcsolya és jégtánc (27 százalék);
- tenisz (22 százalék);
- kerékpár (20 százalék);
- kosárlabda (19 százalék).