Magyarország a csatlakozásra leginkább felkészült ország – derül ki a Raiffeisen Austria (RZB) által készített, több különböző követelményt összegző bővítési indexből. A sorban második Csehország, a harmadik Szlovénia, a negyedik Lettország. A többi kandidáló ország a vezető négyes mögött jócskán leszakadva áll. Az elemzés azzal együtt jut erre a következtetésre, hogy a csatlakozási tárgyalásokon Magyarország eddig csupán 24 tárgyalási fejezetet zárt le ideiglenesen, míg például Ciprus és Litvánia már 28-nál tart, de az örök elmaradó Lengyelország is 25-öt abszolvált. A tárgyalások mára végső szakaszukba jutottak, de a még le nem zárt fejezetek tartalmazzák a leginkább húsbavágó kérdéseket. A tagjelöltek gazdasága, így Magyarországé is, fejlettségben jócskán elmarad az uniós átlagtól. Az egy főre jutó magyar bruttó hazai termék (GDP) 2001-ben csupán az uniós átlag 53 százalékára rúgott. A legjobb helyzetben Szlovénia van a maga 74 százalékával. A vásárlóerő-paritáson számolt mutató is hasonló helyzetet tükröz, itt a magyar teljesítmény az uniós átlag 50 százalékára rúgott 2001-ben az RZB számításai szerint. Magyarország számára a legnehezebb fejezetek a agrár- és a regionális politikáról, valamint a költségvetésről szólók. A mezőgazdasági probléma azonban valószínűleg kezelhető, az ágazat ugyanis csupán a magyar GDP 3,3 százalékát termeli meg, és a foglalkoztatottak 6,5 százalékának ad munkát. Az agrártémák közül a termelőknek fizetett közvetlen támogatások, valamint a termelési kvóták ügyében egyelőre számottevően különbözik a magyar és az uniós álláspont. Különösen fontos és vitatott téma a versenypolitika kérdésköre – véli az elemzés. A nagy befektetőknek nyújtott adókedvezményeket ugyanis Magyarország a belépés időpontjáig meg szeretné tartani, míg az EU ragaszkodik az azonnali megszüntetéshez. Kérdés, milyen eszközzel lehetne megtartani a befektetőket, ha Magyarország ráállna a gyors megszüntetésre. Az RZB lehetséges megoldásnak tartja, ha a kormányzat – a lengyel példához hasonlóan – kompenzációt fizetne a befektetőknek. Ez ugyan megterhelné a büdzsét, ám valószínűleg finanszírozható lenne a növekvő adóbevételből. A döntés mégis nehéz, mivel Magyarország félelmei szerint az adókedvezmények megszüntetése miatt elkezdődne a működőtőke fokozatos kiáramlása. Márpedig a gazdasági növekedés egyik legfontosabb hajtóereje a beáramlott külföldi működőtőke. A lépés ötven nagyobb befektetőt érintene. Az unió viszont azzal érvel, hogy az invesztorok sok más tényezőt is figyelembe vesznek döntéseiknél, így az adókedvezmények megszüntetésének nem lenne jelentős negatív hatása.