A legversenyképesebb feldolgozóiparral rendelkező európai uniós tagországok és az ezen a téren gyengébben teljesítő országok közti különbség nem változott az elmúlt öt évben. Eközben szinte minden tagállamban nőnek az energiaköltségek, ami súlyos pluszköltséget okoz az ágazat cégeinek. Emiatt tovább folytatódik elvándorlásuk Európából, azaz tovább épül le a kontinens ipara. Szinte minden EU-tagországban fékezi a feldolgozóipart a hitelszűke, és sok országban igen gyenge a közszolgáltatások színvonala. Ezek a fő megállapításai az Európai Bizottság vizsgálatának, amelyben az EU-tagországok ipari versenyképességét vették szemügyre.

A tények közé tartozik, hogy továbbra is a világ többi piacára irányuló export az ipari termelés fő hajtóereje. Az unió gazdaságainak innovációs teljesítménye valamelyest javult 2008 és 2012 között, de nem zárkózott fel a világ élvonalához. Ugyanakkor a befektetések a 2008-2009-es pénzügyi válság kezdete óta folyamatosan alacsony szinten állnak, nem beszélve a fentebb felsorolt gondokról.

Nincs közeledés

A legkevésbé innovatív EU-tagországok nem képesek lépést tartani az ezen a téren élen járó társaikkal, ami azzal a keserű következménnyel jár, hogy a nő a különbség a tagállamok innovációs teljesítménye között. Észtország nagyot ugrott előre, ám Lengyelország és Bulgária teljesítménye stagnál, Romániáé és Görögországé pedig még romlott is. Magyarországot Szlovákia, Csehország és Szlovénia is megelőzi, az élmezőny szintjének felét is alig éri el a magyar innovációs teljesítmény.

 

Innovációs teljesítmény (pont, 0-1)
Svédország0,75
Németország0,72
Dánia0,71
EU-átlag0,55
Szlovénia0,51
Csehország0,40
Szlovákia0,34
Magyarország0,32
Horvátország0,30
Lengyelország0,27
Románia0,22
Bulgária0,19
Forrás: EB-emlékeztető

 

Az üzleti környezet ugyan a legtöbb uniós tagországban javult az elmúlt években, ám a világ sem tétlenkedett eközben, így az EU lemaradása nem sokat változott. Az Európán belüli kép nagyon vegyes: számos ország erősített ezen a téren 2008 és 2013 között - ezek közé tartozik Magyarország is -, ám vannak, akik rontottak. Magyarország a jobb eredmény ellenére hátulról az ötödik a rangsorban. A szomszédos országok közül csak Horvátország teljesített rosszabbul.

 

Üzleti környezet* (pont, 0-1 közt)
20082013
Nagy-Britannia0,820,85
Írország0,860,81
Dánia0,760,75
EU-átlag0,600,62
Szlovénia0,440,61
Szlovákia0,580,59
Lengyelország0,440,57
Románia0,560,56
Csehország0,480,55
Bulgária0,490,54
Magyarország0,470,52
Horvátországn. a.0,44
*Milyen üzleti környezetet kínálnak az országok. Az Európai Bizottság számítása a Világbank Doing Business rangsora alapján
Forrás: EB-emlékeztető

 

A tanulmány szerint Magyarországon 2007 és 2009 között még több mint 15 százalékkal nőtt a bankok hitelezése, míg 2009 és 2011 között már hét százalék körüli mértékben csökkent, majd 2011 és 2013 között közel tíz százalékos tempóra gyorsult a visszaesés. Ennél rosszabb átlagos mutatókat csak az ingatlanbuborékkal küszködő Dánia és Spanyolország bankrendszere produkál. A régiós országok közül Szlovéniában és Lengyelországban zsugorodott a hitelezés a magyarországihoz hasonló mértékben az elmúlt három évben.

Régiós pro és kontra

A horvát feldolgozóipar versenyképességét rontja a gyenge innovációs infrastruktúra, a halvány hitelezés, a rosszul működő közigazgatás és a korrupció. Van viszont egy nagy pozitívum: a megújuló energiaforrások - főleg a vízi energia - kiterjedt felhasználása. Nem irreális cél, hogy ennek részesedése az ellátásban 2020-ra elérje a teljes energiafogyasztás 35 százalékát.

Romániában késnek az üzleti környezetet javító reformok. Az adminisztráció lomha és az ország elitjének meg kellene győznie az üzleti világot arról, hogy az igazságszolgáltatás független. A nyersanyag-kitermeléssel összefüggő környezetvédelmi és egészségügyi gondok szintén rontják az ország versenyképességét.

A szlovén a bankrendszer törékeny, a hitelezés visszaesett, az üzleti tevékenységgel kapcsolatos jogi ügyintézet hosszadalmas, a munkaerőpiac merev. Szlovénia innovációs képessége az uniós átlag határán van, ám ezt csak úgy őrizheti meg, hogy fenntartja az újításokat támogató állami finanszírozási rendszert.

Szlovákia a leg...

Szlovákia a legversenyképesebb uniós felzárkózó országok között van. A szlovák gazdaság sokat köszönhet a fejlett technológiát hozó közvetlen külföldi tőkebefektetéseknek. A termelékenység ebből fakadó javulása további forrásokat vonzott az országba. A hazai cégek, főként a kkv innovativitása ugyanakkor csapnivaló és az oktatás színvonala sem valami fényes. Az ipar energiaszükséglete túl nagy, miközben az energiaárak magasak.

A high-tech feldolgozóipar teljesítménye évente több mint 14 százalékkal nőtt Lengyelországban 2005 és 2011 között. Ugyanakkor a munkaerő termelékenysége továbbra is alacsony. Az egy tulajdonossal rendelkező kkv-k egynapos online bejegyzése népszerű, egyben jó példája annak, hogyan lehet lerövidíteni az adminisztrációt. Az adóbehajtás azonban még mindig lassú.

Csehország ugyan visszacsúszott a felzárkózó uniós országok összehasonlításában, ám feldolgozóipara az ország hozzáadott értékének negyedét adja, ami sokkal jobb az EU átlagánál. Jó ötlet volt a kormány részétől a vállalkozói tőkealap létrehozása. Az export növekedése erőteljesebb az eurózóna és az OECD átlagánál. Ugyanakkor súlyos gond a közigazgatást fertőző korrupció. Az oktatás és a közlekedési infrastruktúra színvonalán is van mit javítani.

Magyarország: kiszámíthatatlan környezet

A gazdasági válság ellenére a magyar gazdaságot továbbra is az export hajtja. A kivitelben a járműipari és a high-tech cégek járnak az élen. Más területeken azonban az ország ipari versenyképessége számos kihívással küszködik. Az üzleti környezet gyengesége továbbra is nagy gond, miután az elmúlt időszakban végrehajtott reformok egyelőre nem jártak számottevő pozitív hatással. A gyorsan változó, kiszámíthatatlan szabályozási környezet és a kormány beavatkozásai miatt még romlott is a helyzet ezen a téren.

A kemény hitelfeltételek miatt a befektetések lelassultak, különösen a kkv-szférában. Az alacsony innovációs szint, a gyenge termelékenység és képzettség fékezi a tudásalapú gazdaság kialakulását. Az e téren kezdeményezett lépéseknek nagyon be kell jönniük ahhoz, hogy elérjék a várt célt: a növekedésorientált, innovatív vállalkozások létrejöttét. A reformoknak jól időzítettnek, konzisztensnek és hatékonynak kell lenniük ahhoz, hogy hosszú távon javuljon a gazdaság versenyképessége.