Dúskál az aranyban Magyarország, 38. helyen vagyunk a világranglistán

Az eurózónában (beleértve az EKB-t is) közel 11 ezer tonna aranytartalék állt rendelkezésre idén márciusban (a világ aranytartalékának 30 százaléka).

Míg 2000 és 2009 között csökkent a jegybankok aranytartaléka (mélyponton 30 ezer tonna alatt is járt a tartalék), tehát eladták a központi bankok a tartalékolt aranyat, addig 2009-ben (a globális gazdasági és pénzügyi válság hatására) fordulat következett be.

A jegybankok fordulata az arany felé

A jegybankok 2009-től aranyvásárlásra tértek át és azóta folyamatosan növekszik a világ jegybankjainak aranytartaléka. Magyarországon 2018-ig igen alacsony, 3 tonna volt összességében az aranytartalék, majd az MNB hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva döntött

hazánk aranytartalékának megtízszerezéséről (2018 negyedik negyedév: 31,5 tonna), 2021 elején pedig 94,45 tonnára növeléséről.

Az Oeconomus definíciója szerint a jegybanki aranytartalék fizikai formában történő aranyvásárlást jelent, melyet az adott ország központi bankja raktároz el belföldön és/vagy külföldön.

Az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején – egészen az első világháborúig – az úgynevezett aranystandard rendszer működött a világgazdaságban, ahol a fizetőeszközök fedezetét a jegybanki aranymennyiség (tartalék) adta. Ebben a korszakban tehát fontos szerepet játszott a jegybanki aranytartalék, mivel csak akkora mennyiségű pénzt bocsáthattak ki az országok, amennyire volt aranyfedezet. A mai korban ugyanakkor már nem az arany adja a fedezetet a kibocsátott bankjegyeknek és érméknek, a világ fizetőeszközei nem válthatók át aranyra.

Biztonsági aranytartalék

A mai tartalékrendszerben azonban továbbra is fontos szerepet játszik az arany, de más okok miatt, mint korábban: elsősorban biztonsági szerepe van, felmerülő válságok, pénzügyi krízisek idején jelentős biztosítékot jelent.

Mivel fizikailag van jelen a jegybanki tartalékban (nem virtuálisan) akár értékesíthető is, amivel stabilizálható a gondban lévő ország pénzügyi rendszere.

A tartalék nagysága továbbá javíthatja a (nemzetközi) befektetők bizalmát adott ország irányába. Ezenkívül az arany az egyik legbiztonságosabb és értékálló eszköznek tekinthető, mentes a hitel- és partnerkockázattól, mivel az arany nem egy konkrét partnerrel, országgal szembeni követelés.

Az aranytartalékkal kapcsolatos kockázat elsősorban az árfolyamának alakulása, annak ingadozása, és akár hosszú évekig is a hozama nulla körül lehet, mivel költséget jelent az aranytömbök tárolása.

Az arany árfolyama a 2008-as válságot követően emelkedett jelentősen, majd 2020-ban láthattunk ismét egy árnövekedést. A globális válságok során felértékelődött az arany mint menedékeszköz. 2002-höz képest hétszer magasabb jelenleg az arany világpiaci egységára. Továbbá 2020-ban a kínálati oldal problémái miatt kialakult hiány is növelte az arany árát (aranybányászatot is akadályozták a koronavírus-járvány miatti korlátozások, illetve az aranyfinomítói kapacitások is csökkentek).

Világranglistán a magyar aranytartalék

Magyarország jelentős aranytartalékkal nézett szembe a 2020-as évek nemzetközi válságaival, az arany nemzetközi árfolyamának 2020-at követő emelkedése pedig fel is értékelte az MNB aranytartalékát.

A rendszerváltozást követően az MNB aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent (1992), és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt. Az MNB hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai szempontok alapján először 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, amelynek keretében 2018 októberében az aranytartalék szintje a korábbi állomány tízszeresére (3,1 tonnáról 31,5 tonnára) emelkedett, majd 2021-ben 94,5 tonnára nőtt.

Magyarország 94,5 tonna aranytartalékával a nemzetközi rangsorban a 38. helyet foglalja el az országok között Arany Világtanács adatai szerint.

A világon a legnagyobb aranytartalékkal az USA rendelkezik (8133,5 tonna), a második helyen Németország áll (3354,9 tonna), utána Olaszország (2451,8 tonna) és Franciaország (2436,8 tonna) következik.

Ezek az országok vették a legtöbb aranyat

A legnagyobb aranyvásárló 2022-ben

• Törökország volt közel 150 tonnával (147,57 tonna),
• Kína követte 62 tonnával,
• majd Egyiptom (44,7 tonna),
• Katar (35 tonna),
• és Üzbegisztán (34 tonna) következett.

Legnagyobb mennyiségben Kazahsztán adott el aranyat 2022-ben, a kazah jegybank aranytartaléka közel 51 tonnával csökkent. Továbbá Németország aranytartaléka közel 4 tonnával, Sri Lankáé 2,5 tonnával, Lengyelországé 2,2 tonnával, míg Mongóliáé 1,8 tonnával lett kisebb 2022-ben.

Régiós szinten Lengyelország (228,7 tonna) és Románia (103,6 tonna) rendelkezik nagyobb mennyiségű aranytartalékkal hazánkénál, de mindkét ország népesebb is.

Így érdemes az egy főre vetített aranytartalékot is megvizsgálni. E rangsorban a régió élén állunk 9,7 gramm per fővel, illetve világszinten a 24. Magyarország.

Világviszonylatban a Svájc rendelkezik a legnagyobb egy főre vetített aranytartalékkal (119,5 gramm/fő), őt követi Libanon (51,3 gramm/fő) és Olaszország (41,5 gramm/fő).

Mekkora része arany a jegybank tartalékainak?

Utolsó szempontként érdemes azt is megvizsgálni, hogy az arany mekkora részét képezi a jegybankok teljes nemzetközi tartalékának.

A jegybanki nemzetközi tartalékok devizakövetelésekből (készpénz-betét és értékpapírok), monetáris aranyból (azaz aranytartalékból), a Nemzetközi Valutaalapnál lévő (IMF) Különleges Lehívási Jogokból (Special Drawing Rights, SDR), illetve az IMF-nél elhelyezett egyéb tartalékpozícióból és egyéb tartalékeszközökből állnak.

Az MNB-nél a nemzetközi tartalékok 73 százalékát a devizakövetelések, 14 százalékát pedig az aranytartalékok teszik ki.

Világszinten a legtöbb aranyat itt tárolják

Világszinten a nemzetközi tartalékon belüli legnagyobb arányú aranytartalékkal

• Venezuela rendelkezik (84,2 százalék).
• Az élbolyban található az USA (68,7 százalék),
• Németország (68,2 százalék), Franciaország (67 százalék) is,
• míg Magyarország a 32. helyen áll 14 százalékos arányával.

Az európai régiót tekintve,

• Szlovákiában a nemzetközi tartalékok 19,4 százalékát,
• Romániában 10,2 százalékát,
• Lengyelországban 8,5 százalékát,
• Csehországban pedig 0,6 százalékát teszi ki az arany.