A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Az eseményen az előadók egy olyan feltételes módban feltett kérdésre próbáltak válaszolni, amely valójában a kormány "gazdasági szabadságharca" keretében sem vetődött fel − tehát hogy mi lenne a magyar gazdasággal, ha az ország egyszer csak az EU-n kívül találná magát.

A Magyarországi Európa Társaság (MET) elnöke, Hegedűs István szerint azonban az ország kettős, magyar és európai identitása megkérdőjeleződött a jelenlegi kormány konfliktusvállalásai miatt, Kocsis Györgyi, a társaság alelnöke szerint pedig a gazdasági nacionalizmus kísértete tért vissza. Ám a másik oldalon sem problémamentes a helyzet, hiszen mire Magyarország megérkezett volna az európai gazdasági térségbe, addigra a monolitikus Európa éppen szétesni készül − utalt megszólalásában Marján Attila, a Magyar Külügyi Intézet elemzője az eurózóna válságára, de hozzátette, Magyarországnak létfontosságú az EU által szolgáltatott "stabilizációs és modernizációs horgony". Marján szerint ezért nem kérdés, hogy a kormánynak akkor is azon kellene dolgoznia, hogy az ország az EU központja felé haladjon, ha az közben a jelenleginél is többsebességű együttműködéssé válna.

Az Európai Bizottság aligha küldhetett volna a kohéziós strukturális alapokból való kifizetések felfüggesztésénél erőteljesebb üzenetet, ugyanis ezek a leginkább látható és mindenki számára érezhető pozitív jelei az EU jelenlétének − mondta Mosonyi Balázs, a Haza és Haladás fejlesztéspolitikai szakértője. Amennyiben jövőre kiesik a félmilliárd eurós forrás, az jó néhány százalékot elvehet az ország gazdasági növekedéséből − vélte a szakember, aki szerint már most is érezhetően is lassultak a kifizetések. Nem mindegy az sem, hogy Magyarország milyen tekintéllyel vesz részt a következő, 2014−2020-as támogatási időszakkal kapcsolatos tárgyalásokon, hiszen sok múlhat azon, hogy milyen feltételeket és felhasználási szabályokat rendelnek az alapok forrásaihoz. Mosonyi szerint a modern államapparátus magyarországi kialakítása is közvetlenül az EU-s források felhasználásához kötődik, és gyakorlatilag fejlesztéspolitikánk sem lenne az uniós politikák nélkül.

A magyar mezőgazdaság évek óta pozitívan járul hozzá a folyó fizetési mérleghez, kétmilliárd euró körüli értékben, ami szinte kizárólag az EU támogatási infrastruktúrája miatt lehetséges − vélte Elekes Andrea, a Pannon Egyetem oktatója. A szakértő szerint a magyar agrárgazdasági kapcsolatok elképesztő mértékben eurókoncentráltak − az export 70 százaléka az EU-ba tart, az import 90 százaléka pedig onnan érkezik −, és az onnan eddig érkezett 2100 milliárd forintnyi agrártámogatás nélkül nagy bajban lenne a szektor (már csak azért is, mert korábban a Magyarországgal szemben az agrártámogatások miatt folyó WTO-vizsgálat alól éppen az EU-csatlakozás vonta ki az országot).