Az Eurostat pénteken közölte az európai uniós és az eurózónás tagállamokra vonatkozó gyorsbecsléseket. Ezek alapján az EU GDP-je a második negyedévben 0,4 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, míg az egy évvel korábbinál 1,8 százalékkal lett nagyobb. Ezen belül az eurózóna gazdasága az előző negyedévhez képest 0,3, a 2015. második negyedévéhez képest 1,6 százalékos növekedést ért el. Az adatok meghaladták az elemzői várakozásokat, miután az alacsony energiaáraknak köszönhetően nőtt a háztartások vásárlóereje.

A KSH is pénteken tette közzé a magyar becslést, amelynek nagyon örült a nemzetgazdasági tárca, mivel a magyar adat a piaci várakozások feletti lett. (Jóllehet a tárca, a KSH és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. is a szezonálisan nem kiigazított adatot hangsúlyozta - talán mert az 1,7 százalékos szezonálisan és naptárhatással is kiigazított év/éves adat nem annyira impresszív, mint a 2,6 százalékos nyers adat - a szerk.)

A CIB Bank elemzői ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet gyorselemzésükben, hogy bár az első negyedéves nyers (kiigazítatlan) GDP adat a konszenzusnál (1,9-2,0 százalék) gyorsabb növekedési ütemet jelzett, óvatosságra intő a naptárhatással, illetve naptárhatással és szezonálisan is kiigazított növekedési ütem, ami elmarad a nyers adattól és a különbség a szokásosnál lényegesen nagyobb.

Így állunk az uniós összehasonlításban

Az előző negyedévhez viszonyított változásban a magyar gazdaság a régiós versenytársak között jól szerepelt, hiszen az 1,1 százalékos szezonálisan kiigazított magyar adatnál csak Romániában volt nagyobb, 1,5 százalékos a növekedés. Ugyanez igaz az összes uniós országgal való összevetésnél is, vagyis hogy csak Romániában látható gyorsabb növekedés. Ebben az esetben az uniós átlagnövekedés 0,4 százalék volt.

Az éves összehasonlításoknál már más a helyzet. Itt ugyanis az látszik, hogy az idei második negyedévi 1,7 százalékos magyar dinamika még az 1,8 százalékos uniós átlagtól is elmaradt. A tagállamok teljesítményét nézve toronymagasan vezet a román gazdaság, miután 2015-höz képest 5,9 százalék volt a növekedés. Magyarországot a régiós országok mindegyike látványosan előzi - Csehországot és Szlovéniát leszámítva -, ahol még nem áll rendelkezésre második negyedéves adat, miközben az első negyedév erős volt.

Év/éves alapon az EU-tagállamokkal - pontosabban a 21 tagállamot, ahol már rendelkezésre állnak adatok - összehasonlítva 10 tagállamban volt nagyobb GDP-növekedés, Németországban pedig Magyarországhoz hasonlóan 1,7 százalékos volt az év/éves bővülés. (A német adat a magyarhoz hasonlóan meghaladta a várakozásokat.)

Mitől megy a román gazdaság?

A román adat negyedéves és éves viszonylatban is kiemelkedő. Ilyen mértékű növekedést a román gazdaság a 2008-2009-es válság óta nem produkált. Az elemzők szerint a növekedés legfőbb motorja a januártól bevezetett négy százalékpontos áfacsökkentés és a közalkalmazotti béremelések nyomán a belföldi fogyasztás, ezért arra figyelmeztettek, hogy hosszú távon ez aligha fenntartható. A fogyasztás az import ugrásszerű növekedését hozta, ami ismét rontotta a külkermérleget, egyre nagyobb nyomásnak kitéve a lej árfolyamát - értékelte a Hotnews.ro portál elemzője.