A napilap szerint három fő okból indult az átalakítás: a rendszer veszteséges, és csak folyamatos költségvetési pótlással tartható fenn, Magyarország nem hasznosít újra annyi hulladékot, mint amennyit az Európai Unió előír, végül pedig sok kiaknázandó energia megy veszendőbe a lerakókban.
Az átalakítás részeként született állami koordináló szerv feladata lett az országos hulladékgazdálkodási közszolgáltatási terv (OHKT) elkészítése is, amelynek felülvizsgált, aktualizált változata van terítéken. Az alapelv változatlan: a rendszer hibáit úgy kell orvosolni, a kitűzött feladatait elérni, hogy közben a rezsicsökkentés célja se sérüljön, és lehetőleg több pénzre se legyen szükség.
A Magyarországon évente keletkező, mintegy 3,8 millió tonna települési hulladékból csak 2,2 millió tonna kerül lerakókba, becslések szerint ezzel 30-50 milliárd forintnyi érték vész el. Négyszázezer tonna viszont a rákospalotai égetőbe jut, és 1,1 millió tonnát anyagában ismét hasznosítanak. Az újrahasznosítás növelésére fejleszteni kell a begyűjtőhálózatot, újrafeldolgozó üzemeket és válogatókat kell létesíteni - írja egyebek között a Világgazdaság.