Éberebben kellene követniük az USA és az EU vezetőinek az erősödő antiszemitizmust, a szélsőjobboldal növekvő befolyását és a demokratikus normák erodálódását Magyarországon - figyelmeztet 130 oldalas tanulmányában a Human Rights First (HRF) civil szervezet. A magyarországi fejlemények elemzése mellett a görögországi radikális jobboldal előretöréséről átfogó képet adnak.

A befolyásos szervezet úgy látja, hogy kemény fellépésre van szükség az ellen a jelenség ellen, amit úgy jellemeznek, hogy a szélsőjobboldali kultúra áthatja a mindennapi politizálást és a politikai intézményeket. Magyarországgal összefüggésben HRF - amely egyébként a teljesen magánforrásokból működik - közvetlenül Barack Obama amerikai elnökhöz fordult.

Azt várja az amerikai elnöktől, hogy olyan politikai lépéseket kezdeményezzen, amelyek megfordítják a magyarországi demokrácia lesüllyedésének folyamatát, elősegítik a jog uralmának, a független demokratikus intézményeknek, az emberi jogok védelmének az érvényesülését és átláthatóbbá teszik a döntéshozatalt.

Átvett ügyek

Az USA azzal a kihívással néz szembe, hogy miközben az ukrán válság miatt súlyosan megromlott az Oroszországhoz fűződő viszonya, és ezért meg kellene erősítenie a transzatlanti együttműködést, erősödnek az antiszemita, rasszista, oroszbarát pártok az uniós országokban. A HRF ezzel a megjegyzésével nem közvetlenül a magyar kormány politikájára céloz.

Az Orbán-kormány jó kapcsolatokat tart fenn Izraellel és aktív szereplője a NATO-együttműködésnek - ismeri el a civil szervezet jelentése. Ugyanakkor az antikommunista diák múltját hátra hagyó miniszterelnök 2010 óta az egyeduralom felé vezető útra terelte Magyarországot. Ismételten átvesz olyan politikai ügyeket, amelyeket elsőként a legnagyobb magyar radikális jobboldali párt, a Jobbik vet fel.

Rossz társaság

Magyarországon a Jobbik hozzásegítette Orbán Viktort ahhoz, hogy közelebb kerüljön az egyeduralomhoz, hogy felkarolja a jelenlegi államhatárokat vitató történelmi revizionizmust, és hogy megsértse az alkotmányos demokrácia és az emberi jogok európai alapértékeit. Néhány héttel ezelőtt erdélyi beszédében leszögezte, hogy Magyarország a vezetése alatt elutasítja a liberális demokráciát és elfogadhatónak tartja az illiberális államot.

A HRF ennek kapcsán kitér az új budapesti amerikai nagykövet körül kialakult vitára. Colleen Bell, akit Obama elnöknek tett szolgálatai jutalmaként jelöltek a posztra, vitathatóan szerepelt az amerikai szenátus külügyi bizottságának januári meghallgatásán. Azóta sem nevezték ki. A civil szervezet szerint profi nagykövetet kellene a magyar fővárosba küldeni, aki képes kezelni az USA kapcsolatait egy olyan szövetségesével, amely megkérdőjelezi a demokratikus kormányzás és az emberi jogok védelmének alapértékeit.

Emellett az javasolja az amerikai vezetésnek, hogy küldje Budapestre a két nagy párt ismert politikusait, akik felvilágosíthatnák magyar kollégáikat néhány körülményről. Megvitathatnák például hogyan vezethet a liberális demokrácia értékének feladása Magyarország fokozódó politikai, gazdasági és stratégiai elszigetelődéséhez.

Az EU se lazsáljon!

A HRF az amerikai kormánynak címzett ajánlások mellett az Európai Uniót is határozottabb cselekvésre szólítja fel. Az Európai Bizottságnak olyan lépéseket kell elfogadnia, amelyek az európai demokratikus keretek közé terelik az Orbán-kormány tevékenységét. Első lépésként fel kellene használni azokat az új lehetőségeket, amelyeket a jog uralmát veszélyeztető uniós kormányokkal szemben dolgoztak ki a szakértők.

A civil szervezet jelentését összefoglaló írás végén a bne régiós hírportál szakszerzője megjegyzi, hogy cikkének leadása előtt nem maradt ideje a magyar kormány reakciójának kikérésére. Emlékeztet azonban arra, hogy az Orbán-kormány ismételten elkötelezte magát a szélsőjobboldal és a gyűlöletbeszéd elleni fellépés mellett. Számos lépést tettek az antiszemitizmus ellen is. Az elmúlt négy évben hozott intézkedésekkel szemben a külföldi médiában megjelent bírálatok a budapesti álláspont szerint elfogultak, félreértéseken alapulnak. A magyar kormányt sokszor éri bírálat olyan megoldások bevezetése miatt, amelyeket más EU-s országok is alkalmaznak.