"Egészséges Munkahelyek - Kezeljük a stresszt!" címmel kétéves kampányt indít az Európai Munkavédelmi Ügynökség az EU 28 tagállamában, Magyarországon a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által működtetett Nemzeti Fókuszponttal együttműködve. A programsorozat a vállalatoknak kíván módszertani segítséget nyújtani a megfelelő stresszkezelési gyakorlatok kialakításában. A kampány részeként, a munkáltatók számára meghirdették az Európai Helyes Gyakorlat Díjat - derült ki a kampány indító rendezvényén, ahol a munkahelyi stresszt és annak gazdasági hatásait is bemutatták.

A munkahelyi stressz nem csak a munkavállalók egészségét rongálja, hanem a vállalatok versenyképességét is, mivel növeli a hiányzások számát, a fluktuációt,  viszont csökkenti a hatékonyságot. Egy friss felmérés szerint a munkavállalók 51 százaléka véli úgy, hogy munkahelyén általános a stressz, 10-ből 4 válaszoló szerint pedig az azzal járó pszichoszociális kockázatokat az adott szervezeten belül nem megfelelően kezelik.

Egyes munkavállalóknál a krónikus munkahelyi stressz miatt magatartási, pszichoszomatikus és pszichiátriai megbetegedések alakulhatnak ki. Az európai kutatások és felmérések azt igazolják, hogy a munkahelyi distressz felismerésének, kezelésének, megelőzésének hiányosságai miatt nemcsak az egyének és a munkáltatók szintjén, de társadalmi szinten is egyre inkább számolni kell annak a gazdaság teljesítőképességére és az életminőségre gyakorolt negatív hatásával.

A munkavállalók legalább harmada érintett

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség korábbi, 36 ezer vállalat megkérdezésével elvégzett felmérése szerint a munkabaleseteket követően, a munkahelyi stressz a második legnagyobb kockázati tényező, amely az Unió aktív korú népességének 28 százalékát, azaz 56 millió munkavállalót, a mintegy 4 millió magyar munkavállalóból pedig közel 1,1 millió főt érinthet közvetlenül.

A munkahelyi stressz az EU tagállamaiban évente 136 milliárd euró kárt okoz a foglalkoztatóknak, elsősorban a vállalati szektornak, s uniós  szinten a tagállamok átlagosan évente a GDP-jük 4 százalékát - Magyarországon mintegy 880 milliárd forintot -, fordíják a munkáltató és az állam a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések következményeinek kompenzációjára. Az európai statisztikákat figyelembe véve  ennek az összegnek a fele, vagyis Magyarországra vetítve mintegy 440 milliárd forint, azaz  egy 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték, a munkahelyi stressz nem megfelelő kezelése miatt vész el.

A most kezdődő Egészséges munkahelyek - Kezeljük a stresszt! kampány nem csak a problémára hívja fel a figyelmet, de támogatást is nyújt a pszichoszociális kockázatok kezeléséhez. A munkával kapcsolatos stressz szervezeti kérdés, amelynek megoldásához a munkáltatók és a munkavállalók közös erőfeszítése szükséges - mondja Balogh Katalin, a Nemzeti Fókuszpont vezetője.