Az Orbán-kormány egyik kedvenc, gyakran hivatkozott fundamentuma a fizetési mérleg. A külfölddel szemben lebonyolított gazdasági tranzakciókat összegző mutató ugyanis szezonálisan kiigazítva 2009 második negyedében vált először − ha csak egy hajszálnyival is − szufficitessé, majd azóta szinte megállás nélkül növekedett és a második negyedévre 606 millió euróra duzzadt.

A csütörtökön publikálandó MNB-adatok nyomán a szokásos felülvizsgálat miatt az összeg eltérhet, az azonban biztos, hogy a masszív többlettől még sokáig "nem tud szabadulni" a magyar gazdaság. Így az akkor megjelenő harmadik negyedéves számok is várhatóan erős szufficitet hoznak. Mindehhez pedig az EU-ból fokozatosan érkező és az idei negyedik negyedévtől már kifejezetten intenzívvé váló pénzeket hozzácsapva érthetővé válik, hogy nemzetgazdasági szinten miért Magyarország finanszírozza a "külföldet", nem pedig fordítva.

Alig csökken 2012-ben a többlet

A folyó fizetési mérleg támaszát a külkereskedelmi egyenleg jelentős pozitívuma jelenti megint és a külföldre kiáramló és az onnan beáramló jövedelmek közti különbség sem képes átfordítani azt mínuszos tartományba − vázolta Barta György, a CIB Bank elemzője. Az áruforgalmat és a szolgáltatásokat is magában foglaló reálgazdasági egyenleg 2009-ben ugrott negyedéves szinten 1000 millió euró fölé és idén már a 2000 milliót is meghaladja. Jövőre pár száz millió euróval alacsonyabb lehet a mostani szintnél az érték, azonban a nagyságrend továbbra is megmarad − tette hozzá Barta.

A külső környezet és ezen belül is az eurózóna konjunkturális kilátásai kedvezőtlenek, ugyanakkor több tényező is támogatja majd a többletet. A háztartások fogyasztása ezzel párhuzamosan tovább mérséklődik, márpedig a fogyasztói kosár igen nagy hányada külföldi termékekből áll. A kivitelre termelt áruknak ráadásul az importhányada elég magas, így a korrekció automatikus lesz − egészítette ki Kondora Szilárd, az OTP Bank közgazdásza. A magyarországi vállalatok jövedelmezősége tovább romolhat, így korlátozott lesz a lehetőség Magyarországról tőkejövedelmet kivinni − elég csak a bankszektor helyzetére gondolni −, ez is segítheti a folyó mérleg teljesítményét.

Nem segítenek a beruházások

Mindezeknek a reálgazdasági oldalról igencsak kedvezőtlen folyamatoknak a következménye, hogy a finanszírozási igény finanszírozási képességé alakult át. A pénzügyi mérlegben közölt adatok között a portfólióbefektetések egyenlege már a harmadik negyedévben mérséklődhetett, igazán nagy csökkenés azonban az év végére várható, mivel a külföldiek kezében lévő értékpapír-állomány októbertől apadt jelentősen − mondta Barta. A mérleg másik sorát jelentő külföldi közvetlen beruházások Közép-Európában csökkennek, leszámítva Lengyelországot, a jelentős építkezési beruházások miatt. Magyarországon egy-két nagyobb beruházás ugyan megjelenik, de ez csak mérsékelheti a trendet, eltéríteni nem képes − véli az elemző.