Még a koronavírus-járvány első évében döntött az Európai Unió arról, hogy egy új finanszírozási formát biztosít a tagállamoknak, hogy a pandémia gazdasági hatásait átvészelje, ez lett a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), amelyet a köznyelvben csak helyreállítási alapként emlegetnek. Az egyik legfélreértettebb uniós támogatási rendszer az RRF, amelyet gyakran emlegetnek együtt a jogállamisági eljárással, pedig abban a jelenlegi eljárás a hétéves költségvetés kohéziós forrásainál alkalmaz csak felfüggesztést az Európai Bizottság a hazai demokratikus rendszerekkel kapcsolatos aggályai miatt.

A teljes keret 672,5 milliárd eurót tesz ki, amelyből 360 milliárd euró a 27 tagállam által közösen felvett hitelrész, míg 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás. Az utóbbi fedezetét a hétéves költségvetés forrásainak átirányítása, és új finanszírozási módok, mint például a kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételei biztosítják.

A hazánknak járó vissza nem térítendő támogatás 5,8 milliárd euró (mintegy 2365 milliárd forint), az ehhez tartozó kedvezményes hitelkeret pedig 9,7 milliárd euró (3950 milliárd forint). Ezeket a tételeket egy az Európai Bizottsággal elfogadott helyreállítási terv alapján fizetnének ki, azonban erről eddig egyedül Magyarországgal nem sikerült dűlőre jutni. Pedig az idő szorít, ugyanis ha idén nincs egyezség, akkor a támogatás 80-85 százaléka is elveszhet, míg 2023-ban a kedvezményes hitelkeret lehívására vonatkozó lehetőség is elúszik.

Az Orbán-kormány részéről Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter többször is jelezte, hogy az év végéig szerinte át lehet vinni az RRF-re vonatkozó terveket. Azonban egyelőre nem jött hír arról, hogy mikor záródhatnak a tárgyalások.

Van még négy kieső ország, csak más helyzetben

Magyarországon kívül viszont az összes tagállam terveit elfogadta már az Európai Bizottság. Utolsónak idén október 4-én Hollandia terveiről állapodtak meg, Lengyelországnak csak június 17-én, Bulgáriának és Svédországnak pedig csak május 3-án került pecsét a terveire.

Ennek fényében nem meglepő – hogy mint arról a Növekedés.hu az Európai Bizottságtól kapott adatok alapján beszámolt – a lengyelek, a bolgárok és a svédek sem kaptak még utalást Brüsszeltől az RRF terhére. De meglepetésre Írországhoz sem érkezett még egy cent sem, pedig Dublin már tavaly szeptemberben aláírta a szerződését.

Azonban egyelőre Bulgária még a pályáztatással bajlódik, az első 1,37 milliárd eurós támogatási igényt csak szeptember legelején küldték meg, annak megfelelőségét pedig még vizsgálták Brüsszelben. Svédország pénzügyminisztériuma egy közlemény szerint bár az ősszel már küldene számlákat, most az energiaválságot kezelő másik brüsszeli eszköz, a RePowerEU miatt átstrukturálja a költéseket, hogy új energiahatékonysági és -termelési projekteket finanszírozzon (mint arról szeptember 30-án Mikael Damberg miniszter beszélt a svéd parlamentben.) De eleve csak 2,93 milliárd eurónyi nem visszatérítendő forrást hívott le Stockholm.

Lengyelország a magyarhoz hasonló problémáktól szenved, mert ott a bírói rendszer reformjához kötik az utalásokat megkezdését. Viszont ebben most vita van a kormánypártok között, és a Mateusz Morawiecki vezette kabinet egyelőre nem akar engedni az Európai Bizottság jogállamisági kéréseinek. Viszont a lengyelek biztonságban vannak, mert a terveiket már szignózta Ursula von der Leyen bizottsági elnök.

Írország viszont eleve kevés forrásra számíthatott, mivel – főleg a nagy techcégek jó teljesítményének köszönhetően – gazdasági visszaesés nélkül hozta le a járványidőszakot. Dublin a 2021-2026 közötti időszakban várhatóan mintegy 915 millió eurós támogatást kap az RRF keretében, amelynek első, 395,5 millió eurós részletét 2023-ban kell kifizetni.

Vannak, akik már rengeteg pénzt kaptak

Vannak viszont a déli országok – amelyek eleve nagyobb részt kaptak a segélyalapból, mert a járvány is nagyobbat ütött a gazdaságukon –, amelyek bőségesen küldik a számlákat Brüsszelbe. Olaszország már közel 45,9 milliárd, Spanyolország pedig 31,04 milliárd euróhoz jutott. Az EU második legnagyobb gazdasága, Franciaország pedig 12,5 milliárd eurónyi utaláshoz jutott. 

A legkevesebb euró jellemzően a kisebb országokhoz érkezett: Luxemburg 12 millió eurót hívott le eddig, Málta 41 milliót, Észtország pedig csak 126 milliónak örülhetett.