A csütörtökön induló tárgyalásokon az induló keret az Európai Tanács elnökének, Herman Van Rompuynek a javaslata lesz - mondta Győri Enikő. Magyarország számára a legnagyobb probléma a kohéziós allokáció, ez az, ami az agrárpoliika mellett a legnagyobb csökkenést szenvedi el. A jelenlegi javaslat alapján a kohéziós források már 9 százalékos mínusznál járnak. A jelenlegi állás szerinti 30 százalékos veszteség a magyar kohéziós forrásokon körülbelül 7,5 milliárd eurós visszaesést jelentene a jelenlegi kerethez képest.

Az államtitkár Magyarország esetével kapcsolatban leszögezte: "30 százalékos kohéziós forráscsökkenéssel nem jövünk haza, az elfogadhatatlan Magyarország számára". Győri Enikő a Napi Gazdaság Online kérdésére válaszolva megerősítette: ez akár vétót is jelenthet. A forrásveszteség okairól és a magyar tárgyalási pozícióról bővebben Győri Enikővel készült interjúnkban olvashat.

Érdekünk a megállapodás

Az uniós ügyekért felelős államtitkár ugyanakkor azt is hangsúlyozta: Magyarországnak érdeke, hogy a mostani tárgyalásokon szülessen megállapodás és szeretné elkerülni a tárgyalások csúszását. Győri Enikő úgy látja, nem lenne értelme a halogatásnak, hiszen a tagállamok álláspontjai várhatóan nem változnak jelentősen pár hónap alatt, az viszont nem lenne szerencsés, ha a hétéves keret megállapodása összecsúszna az EU hosszú távú jövőjéről szóló tárgyalásokkal illetve a jövő évi büdzséről szóló egyeztetésekkel. Minél később születik egyezség, annál rosszabb, hiszen az otthoni tervezések is később indulhatnak, ráadásul a döntésképtelenség sugárzása igen rossz üzenetet is hordoz a piacok, illetve az uniós polgárok felé - tette hozzá.

Az induló tárgyalási keret tartalmáról szólva elmondta: úgy tűnik, mintha az EU egy válságköltségvetést fogadna el a következő hét évre. A most előirányzott javaslat az uniós GDP 1,1 százalékán áll, ami a jelenlegi hétéves kerethez képest már eleve egy reálértéken számítva kisebb költségvetési keretet jelent. Az EU feladatai viszont bővültek - mutatott rá az államtitkár az ellentmondásra. Ráadásul az EU-nak ambiciózus tervei vannak az együttműködés, az egységes piac, a nagyobb integritás felé tett továbblépés irányába és az uniós intézményeknek is bővítené a hatáskörét - mindezt kisebb költségvetésből. Győri Enikő szerint hét évre nem megszorító alapú költségvetést kellene készíteni, hanem növekedés és jövőorientált büdzsét.

A következő többéves keret kapcsán felmerült korábban az a lehetőség is, hogy félidőben lenne egy felülvizsgálat és lehetne módosítani a kereteket. Győri Enikő szerint ez az opció ugyan előnyös lehet, de Magyarország számára ez sem lenne elfogadható, "A problémáinkat most szeretnénk kezelni és nem eltolni" - fogalmazott az államtitkár.

Az EP is kemény fal lehet

A döntésbe azonban még az Európai Parlament (EP) is beleszólhat, aki Győri Enikő szerint kemény ellenfélnek bizonyulhat. Az EP részéről is érkeztek már fenyegetőnek ható üzenetek, miszerint amennyiben a jelenlegi keretekkel születne megállapodás a többéves keretről, akkor visszadobják. Az államtitkár szerint az EP véleménye egyezik az Európai Bizottság és Magyarország véleményével, miszerint a kohéziós és agrárpolitikai borítékot nem lenne szabad csökkenteni. Győri Enikő azonban megjegyezte, hogy szeretné, ha a parlamentet a döntésében a felelősség vezérelné, és ha esetleg olyan egyezség születne, ami mondjuk a kisebb kohéziós borítékot irányoz elő, de ez megfelel a Kohézió Barátai országcsoportnak, akkor nem vétóznak.

Az EP részéről felmerült korábban, hogy az EU-nak saját bevételi forrást is szükségesnek látnának, így ennek érdekében szeretnék például, ha a bevezetendő tranzakciós adó (FTT) egy része a közös büdzsébe menne. Ezzel kapcsolatban Győri Enikő megjegyezte, hogy az is kiválthatja az EP vétóját, ha úgy látnák, hogy ebbe az irányba a mostani EU-csúcson nem történik lépés. Mivel a többéves pénzügyi keret tételeibe nem nyúlhat bele a parlament, így más módon büntethetne.

A tárgyalás próbakő lesz

Az Európai Tanács november 22-23-i ülése annak próbája lesz, hogy az unió valóban akar-e amniciózus uniós költségvetést biztosítani a 2014-2020 közötti időszakra. Az Európai Parlament nem hajlandó a jelenleginél kisebb, többéves pénzügyi keretet elfogadni - olvasható Martin Shculz EP-elnök és Ramón Luis Valcárcel Siso, a Régiók Bizottságának elnöke a Népszabadságban megjelent véleménycikkükben. A szerzőpáros szerint ugyanis lehet, hogy az uniós költségvetés csökkentésére irányuló "hangos követelések" népszerűek, de gazdaságilag megalapozatlanok. A válság idején a növekedés és foglalkoztatás növelése érdekében szükség van ösztönzőkre. Miután az uniós költségvetés elsősorban beruházási büdzsé, enélkül számos régióban és tagállamban minimálisra csökkenne vagy ellehetetlenülnének az állami beruházások - hangsúlyozza a szerzőpáros. Emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a minden tagállam által jóváhagyott EU 2020 stratégia is előírja, hogy az EU-nak többet kell tennie európai szinten, de a kormányfők nem adhatnak folyamatosan több feladatot az uniónak, miközben csökkentik a költségvetést.
A szerzők szerint az uniós költségvetés finanszírozásának vissza kell térnie a valóban saját forrásokon alapuló rendszerhez. Középtávon meg kell szüntetni a meglévő visszatérítéseket és más korrekciós mechanizmusokat. A szerzők üdvözlendőnek tartják a pénzügyi tranzakciós adóról és a jelenlegi  hozzáadottérték-adó valódi reformjáról, mint saját forrásokról szóló javaslatokat, amelyek azt szolgálnák, hogy 2020-ra 40 százalékkal csökkenjen a tagállamok által az uniós költségvetésbe befizetett, GNI-alapú hozzájárulás részaránya.

 

Az utolsó pillanatokban is születtek egyezségek

Győri Enikő elmondta, hogy a tárgyalás előtti az utolsó pillanatokban még két dokumentumot sikerült beadniuk, amelyek vélhetően javíthatják Magyarország pozícióit is: egyet a Kohéziós Barátai országcsoporttal, a másikat pedig a visegrádi országokkal. Előbbit az ebbe a körbe tartozó 15 tagállam közül 14 írta alá (a két kimaradó ország Portugália és Spanyolország volt - az okokról nem tudott kérdésünkre választ adni az államtitkár), ebben megerősítették azokat a pontokat, amelyekben egyetértenek ezek az országok - egyebek mellett a keret szintentartását, a felhasználási szabályok változatlanságát (áfaelszámoltathatóság, előleg, társfinanszírozás).

A másik dokumentum a visegrádi országok makrokondicionalitásra vonatkozó egyetértéséről szól. Ez a szigorúbb elszámoltathatósággal kapcsolatba fejezi ki ezen országok kifogásait, miután a tervek szerint uniós források felfüggesztését is eredményezhetné, ha egy ország nem jól gazdálkodik. Ezt a visegrádi országok nem tartják fairnek, miután szerintük nem a pénzek felhasználóit kellene büntetni azzal, hogy hirtelen nem kapják meg a forrásokat egy kormány hibás gazdálkodása miatt.