Veszély fenyegeti a magyar demokráciát és alapjogokat, vélte az európai képviselők többsége, akik a magyar polgárok és jogállamiság védelmére kérték az Európai Bizottságot és a Tanácsot a csütörtöki plenáris ülésen.
A Vera Jourová bizottsági alelnök, az európai értékekért és jogérvényesülésért felelős biztos és az Európai Tanács horvát elnöksége részvételével csütörtökön az Európai Parlamentben lezajlott vitán a felszólalók többsége szerint a magyar kormány által a koronavírus-járvány kezelésére hozott veszélyhelyzeti intézkedések - többek között a határozatlan idejű veszélyhelyzet bejelentése - nem állnak összhangban az európai szabályokkal, és veszélybe sodorják a magyar demokráciát.
Még nem indul kötelezettségszegési eljárás, de figyel a bizottság
Jurová az Eurologus brüsszeli portál tudósítása szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar koronavírus-törvény rendelkezéseit a magyar politika kontextusában kell értelmezni. A biztos szerint az Európai Bizottság még nem indít kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, de nagyon alaposan ellenőrzik a jogállamiság helyzetét.
A koronavírus-törvénnyel kapcsolatban a legnagyobb aggodalmuk az, hogy nem konkrét időszakra szól. Külön vizsgálják például azt az új jogi kiskaput, amely egy külön szerződés keretében lehetővé teszi a munkavállalók és a cégek számára, hogy eltérjenek a munkajogi szabályozástól, és azt is, hogy az adatvédelmi előírásoknak megfelelnek-e a koronavírus-törvénnyel kapcsolatban elfogadott szabályozások.
Jourová továbbá azt is megemlítette, hogy a 2021-27-es keretköltségvetési időszakról szóló tárgyalásoknál még mindig napirenden van az uniós támogatások felfüggesztésének lehetősége abban az esetben, ha egy tagállam súlyosan és rendszerszinten megsérti a jogállamiság és a demokrácia elveit. Ez az eszköz nem vesztheti el a súlyát - jelentette ki az Eurologus szerint.
Csináljanak már valamit!
A csütörtöki újabb vitát az EP zöld frakciója kezdeményezte, hogy ismét napirendre vegyék a magyar koronavírus-törvényt és a jogállamiság helyzetét a májusi plenáris ülésen. Gwendoline Delbos-Corfield francia képviselő, a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás jelentéstevője a vitán azt mondta: nem szeretné, hogy a magyarok másodrangú állampolgárok legyenek Európában, mert nincsenek azonos jogaik a többi európaival.
Véleménye szerint a törvény egyik legaggasztóbb eleme, hogy képes elhallgattatni azokat újságírókat és állampolgárokat, akik kritizálják a kormány válságkezelését. Az Európai Bizottságnak nem kellene megvárnia, hogy újságírókat börtönözzenek be - mondta a képviselő, aki példaként említette azt a szerencsi és gyulai férfit, akikért kiszállt a rendőrség, hogy bevigye őket kihallgatásra a Facebookon közzétett kormánykritikus véleményük miatt.
A plenáris ülésen az EP közleménye szerint több képviselő a jogi változások vizsgálatának befejezését és kötelezettségszegési eljárás elindítását kérte a bizottságtól. Többen a következő hétéves költségvetésből (MFF) és helyreállítási alapból a Magyarországnak kifizetendő uniós pénzek leállítását kérték abban az esetben, ha a kormány nem tartja tiszteletben a jogállamiságot. A képviselők emellett bírálták az Európai Tanács passzivitását is, és hangsúlyozták: a Tanácsnak lépnie kell a Parlament által indított 7. cikk szerinti eljárásban.
Nem ezzel kellene foglalkozni
Az EP közleménye szerint néhány képviselő a magyar kormány mellett szólalt fel, védelmébe vették a demokratikusan megválasztott magyar Országgyűlés által hozott döntéseket, és párhuzamot vont a magyar lépések és más tagállamok, köztük Spanyolország és Franciaország intézkedései között.
Az Eurologus szerint Deli Andor fideszes EP-képviselő úgy vélte, hogy az EP-nek "üres ideológiai viták helyett azzal kellene foglalkoznia, ami ténylegesen érinti és érdekli az embereket". A politikus szerinti a jogállamiság megcsúfolása a magyar vita, amelyen Varga Judit és az EP-képviselők többsége nem tudott személyesen részt venni.
Varga Judit igazságügyi miniszter egyébként azért nem szólalhatott fel az EP-vitán, mert az EP elnöke, David Sassoli ragaszkodott az intézmény bevett gyakorlatához, miszerint a plenárison csak állam- és kormányfők kaphatnak szót (miniszter vagy államtitkár csak az EU Tanácsának soros elnökségének képviseletében vehet részt a vitában).
Ehhez képest Varga Judit Facebook-posztjában azt írta:
Az Európai Parlamentben betiltották a beszédemet, amit a magyar emberek és Magyarország védelmében szerettem volna elmondani. Ez mindent elmond az Európai Parlament koncepciós eljárásáról. Egy olyan intézmény akarja jogállamiságból és demokráciából sokadszor oktatni Magyarországot, amely még a tisztességes eljárás látszatára sem ügyel. A baloldali pártok az ítéletet megírták, a védőbeszédre már nem voltak kíváncsiak.
Varga a Facebook-oldalán közzétette azt a beszédet is, amit az EP-ben elmondott volna és a bejegyzése szerint ezt az EP-képviselőknek is elküldi.
A miniszter szerint egyébként "az Európai Parlament ma nem a megoldás, hanem a probléma része" és úgy véli, hogy az európai polgárok azt szeretnék, ha az EU minden rendelkezésre álló eszközzel a jövőjük, egészségük és munkahelyük védelmén dolgozzon. Varga szerint magyar kormány ezért fogadta el a koronavírus-törvényt és ezért tesz nap mint nap, mégis "Magyarországgal szemben hónapok óta példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlik."
A miniszter továbbá kiemeli, hogy a parlament továbbra is ülésezik, és akadály nélkül gyakorolja ellenőrzési jogkörét. Működnek a bíróságok, az Alkotmánybíróság, és biztosított az állami szervek alkotmányos és jogszerű működésének felügyelete is. A magyar rendkívüli intézkedések pedig európai összehasonlításban nem számítanak egyedinek, szerinte erről alapos nemzetközi összehasonlító elemzés is készült, amely elérhető a kormány honlapján.
A felhatalmazási törvénynek pedig szerint igenis van időkorlátja:
a kormány rendkívüli jogkörét a járvány és annak káros hatásainak megelőzéséért, kezeléséért, felszámolásáért gyakorolhatja, az Országgyűlés bármikor, akár a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően is visszavonhatja a felhatalmazást, a rendkívüli intézkedések pedig hatályukat vesztik a veszélyhelyzet megszűnésével.
Függesszék fel az uniós forrásokat
A vitán az isztambuli egyezmény is előkerült. Az Eurologus tudósítása szerint Ramona Strugariu, az Európa Megújul frakció román tagja azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor Sassolinak írt levelében azzal indokolta a távolmaradását, hogy a járvány elleni védekezés lefoglalja az idejét, arra kérdezett rá, hogy a koronavírus elleni harc milyen kapcsolatban áll az Isztambuli Egyezménnyel, amelynek ratifikációját a magyar parlament a múlt héten visszautasította, vagy éppen a média és a civil társadalom elhallgattatásával.
A képviselő úgy vélte, hogy a magyar kormány nem kaphat egyetlen centet sem az uniós forrásokból, a pénzt az Európai Bizottságnak kellene közvetlenül folyósítania a magyar társadalom és a vállakozások számára, míg Orbán hatalmon van.
Strugariu mellett zöldpárti és szociáldemokrata EP-képviselők is azt kérték, hogy az EU függessze fel a Magyarországnak szánt uniós támogatásokat. Birgit Sippel, a német SPD tagja szerint erre a gödi önkormányzattól elvett bevételek esete is azt támasztja elő, hogy át kell gondolni a magyar kormánynak járó uniós támogatások kérdését.
Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő is arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán "opportunista, mert miközben lábbal tiporja az európai értékeket, az EU pénzén építi az autoriter rezsimjét." A képviselő szerint ezt azért teheti, mert a német befektetők külön elbírálásban részesülnek Magyarországon, alacsony béreket és adókat, rugalmas munkajogi törvényeket, állami támogatásokat biztosít számukra a magyar kormány.
Az MSZP-s Ujhelyi István a vitához közleményben szólt hozzá, melyben azt javasolta, hogy kössék az uniós források kifizetését az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz. "Amíg Orbán erre nem hajlandó, ne dönthessen az európai források elosztásáról! Bírálják el független brüsszeli döntéshozók a pályázatokat! Ne hizlalhassa tovább EU-forrásokból oligarcháit és a lopakodó diktatúráját!" - írta a politikus.
Az Eurologus szerint a csütörtöki vita után újabb határozatról nem szavaznak az EP-képviselők, mert a Néppárt és liberális-centrista Európa Megújul frakciók nem támogatták a kezdeményezést.