Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója a Magyar Idők kérdésére kiemelte: várhatóan 10-15 százalékkal csökkenhet a Magyarországnak járó kohéziós keret mértéke. A szakember szerint amennyiben mégis a 24 százalékos vágással kellene számolni, akkor is Magyarország lenne a felzárkózási támogatások hetedik legnagyobb haszonélvezője a tagállamok közül. A 2014-2020 közötti időszak tárgyalásai során - amennyiben a kormánynak nem sikerült volna előnyösebb pozíciót kiharcolnia - 30 százalékos lett volna a támogatás-elvonás, "így viszont csak 10 százalékkal kaptunk kevesebbet, mint 2007 és 2013 között" - jegyezte meg.

Essősy a lapnak arról is beszélt, hogy a brexit miatt kisebb a kassza mérete, továbbá a kiadások is nőnek. A kelet-közép-európai országok gazdasági teljesítménye ráadásul lényegesen nagyobb, mint a dél-európai tagállamoké, amelyekben rendkívül magas a munkanélküliség, kiemelten a fiatalok körében.

"Így egyfelől büszkék lehetünk magunkra, mivel elindult a kohézió, ugyanakkor ezt úgy értük el, hogy jelentősen átalakítottuk a gazdaságunkat. Ezzel szemben a mediterrán országok mostani helyzetéhez hozzájárult, hogy a válságkezelés során nem hozták meg azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítették volna a felzárkózásukat, így végső soron Brüsszel nem jutalmazza, hanem bünteti eredményeinket, és azoknak kedvez, akik nem tették meg a szükséges lépéseket a gazdaságuk fellendítése érdekében" - idézi Essősy Magyar Időknek adott nyilatkozatát az MTI.

"Egyelőre nincsenek pontos adatok, vizsgálati eredmények azokról a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben, hogy mennyi szabálytalanságot tárt fel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a magyarországi uniós források elköltésénél" - tette hozzá.

Az eddigi beruházások egy részét a hazai költségvetés előfinanszírozta, a számlák megküldése az Európai Bizottság részére pedig a következő időszakban várható, így a vizsgálatokat is csak a következő hónapokban tudja lezárni az uniós hatóság, amikor ténylegesen látja a benyújtott dokumentumokat. Megjegyezte: a kormánynak a számlák megküldésénél kell körültekintően eljárnia, ezt követően a bizottsági tárgyalásokon választ adnia azokra az esetlegesen felmerülő kérdésekre, amelyeket a hatóságok felvethetnek a pénzköltésekkel kapcsolatos eljárásokról.

Képünk forrása: Shutterstock