A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A felszínt sem karcolja meg a címében a választási kampányköltségek finanszírozásának átláthatóságát megteremteni hivatott törvényjavaslat, amelynek részletes vitájára szerdán kerül sor a Parlamentben. Az indítvány tartalmaz ugyan önmagukban pozitívan is értékelhető elemeket, összességében azonban gyakorlatilag egy lépéssel sem kerül közelebb a rendszer a transzparenciához − vélik szakértők, akik úgy látják, a politika nyilvánvaló ellenérdekeltségén, az "összekacsintó nagykoalíción" és a társadalmi szemléleten kívül egyéb okokkal is magyarázható, hogy az elmúlt több mint két évtizedben nem sikerült a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóságának megteremtése. Az okok közé sorolja Antal Attila politikai szakértő a politikai és gazdasági erőcsoportok összefonódását (az úgynevezett járadékvadászatot), a pártok által felhasznált gazdasági erőcsoportok pedig nemcsak az állami megrendeléseken, hanem például a személyre szabott jogalkotáson keresztül is "szipolyozzák" az államot. Az állam foglyul ejtése az állampolgárok totális érdektelensége mellett történt, a választók egyfajta szükséges rossznak könyvelték el a politikai korrupciót. Antal szerint "masszív politikai cinizmus", már-már provokáció a törvény kapcsán "átláthatóságról" beszélni.

A politikának is érdekében állna az átlátható finanszírozás megteremtése, a fő probléma azonban az, hogy Magyarországon nem tud kialakulni egy olyan szemlélet sem a társadalomban, sem a politikában, ami a "jó gazda" szemléletét vinné be e területre − véli hasonlóan Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi vezetője. A holnap az országgyűlés elé kerülő javaslat sem értékelhető a finanszírozás kifehérítésére tett kísérletként.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője úgy látja, előremutató elemek ugyan találhatók benne, ezek azonban önmagukban alkalmatlanok ilyen szerepre. A minden kerületben jelöltet állítani képes pártok az eddigi mintegy 400 millió forint helyett a javaslat szerint nagyjából egymilliárd (jelöltenként 5 millió) forintot költhetnek legálisan, más kérdés azonban, hogy sem eddig, sem ezután nem lesz tényleges akadálya annak, hogy a pártok a megengedett keretet túllépjék. A kampányköltések 80 százaléka ugyanis továbbra is a "szürke zónába" tartozik, a kampányszámla és az ebből adódó szigorúbb elszámolás ugyanis csak az egymillió forintos állami támogatáshoz kapcsolódik, ráadásul az ÁSZ korábbi ellenőrzési gyakorlata is csak a bevallott tételek szabályosságát mérte fel. A jelöltenként engedélyezett 5 millió forint két részből áll, egyrészt a közvetlenül a jelöltnek nyújtott 1 milliós (állami) kampánykeretből, másrészt a párt által elkölthető 4 millió forintból. Egy párt 703 milliós állami támogatásra lehet jogosult és ebből csak 106 millióról kell tételesen elszámolnia, a többit pedig a lista bejelentésekor teljes egészében megkapja − tette hozzá László. A törvényjavaslat hatálya csak a hivatalos kampányidőszak 50 napjára és csak a pártok általi kampányra terjed ki, hogy előtte mi történik, illetve hogy civil és állami szervezetek kinek és mennyiért kampányolnak, a javaslat nem szabályozza.

Új vezető a TI élén

Június 1-jétől Martin József Péter vezeti a Transparency International (TI) magyar tagozatát. A poszton Alexa Noémit váltja, aki a szervezet alapítása óta vezette a TI Magyarországot, szeptembertől a CEU üzleti karán folytatja munkáját. Martin 42 éves, diplomáját a budapesti Közgázon szerezte 1995-ben, tanult Belgiumban és Hollandiában is. Pályafutását gazdasági újságíróként a Világgazdaságnál kezdte, majd tizenkét évig dolgozott különféle beosztásokban a Figyelőnél, ebből 2003-tól hat éven át főszerkesztő volt. Majd a Ringier-csoport és a Népszabadság Zrt. felkérésére 2009-ben egy új, minőségi vasárnapi lap elindítására kapott főszerkesztői megbízást, a projekt azonban a válság miatt kútba esett. Ezután saját tanácsadó-elemző cégében tevékenykedett, 2012 eleje óta az Európai Bizottság által működtetett uniós szakértői blog szerkesztője. A szakember három éve a TI magyarországi kurátora is.

A TI és más civil-szakmai szervezet javaslatát figyelembe véve az ÁSZ-nál vezetett kampányszámla lenne a legjobb megoldás. Általában is a számvevőszéket kellene felruházni jogkörökkel, hogy olyan mélységű vizsgálatot tudjon és merjen végezni egy-egy pártnál, mint az adófizetők forintjait felhasználó állami szerveknél − hangsúlyozta Antall. A nyilvánosságra hozandó költségek közül kihagyott óriásplakátok szerepe ráadásul − a kereskedelmi médiumokbeli reklámok letiltásával és a piaci szereplők kormányközeliségével − jelentősen felértékelődhet, ami nagymértékben módosíthat az egyébként a korábbinál alacsonyabb kampányköltés-várakozásokon is.