Magyarországnak elemi érdeke, hogy a Nyugat-Balkán országainak európai uniós integrációja felgyorsuljon, ezért Magyarország a közeljövőben intenzívebbé teszi gazdaságdiplomáciai jelenlétét a Nyugat-Balkánon - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Pozsonyban. Szijjártó Péter ezt a visegrádi négyek és a Nyugat-Balkán (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia és Koszovó) országainak külügyminiszteri szintű találkozójának második, befejező napján mondta a magyar közmédiának nyilatkozva.

A Nyugat-Balkán országainak európai uniós (EU) integrációs folyamatáról, illetve annak felgyorsítási lehetőségeiről tárgyaltak a visegrádi négyek (V4) és a Nyugat-Balkán országainak külügyminiszterei Pozsonyban pénteken. A külügyminiszteri találkozó résztvevői - mint közös nyilatkozatukban is rögzítették - megegyeztek abban, hogy a bővítés folyamatának továbbra is az EU leghangsúlyosabb politikájának kell maradnia, és határozottan támogatják a Nyugat-Balkán országainak integrálódását az EU-ba.

A visegrádi négyek és a Nyugat-Balkán (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia és Koszovó) országainak külügyminiszterei a találkozón a Visegrádi Alap mintájára Nyugat-balkáni Alapot hoztak létre, ennek központja Tirana, feladata pedig az integrációs folyamat felgyorsításának elősegítése lesz.

A bővítés továbbra is az unió prioritása kell, hogy legyen, mert az közvetlenül hozzájárul az unió gazdasági fejlődéséhez - jelentette ki Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter, a rendezvény házigazdája a találkozót követő sajtótájékoztatón. "A bővítés vonata nem fáradt el, tovább halad" - fogalmazott Miroslav Lajcák.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közös sajtótájékoztató után a magyar közmédiának nyilatkozva azt mondta: Magyarország egyértelmű támogatója a nyugat-balkáni országok uniós integrációs folyamatának. Leszögezte: a Nyugat-Balkánt tekintve a térség egyik országának esetében sincs olyan ok, amely miatt az integrációs folyamatot le kellene lassítani. Magyarországnak stratégiai érdeke, hogy szomszédságában stabilitás legyen, és a nyugat-balkáni országok számára ennek egyértelmű útja uniós integrációjuk felgyorsítása - tette hozzá a miniszter.

"Az Európai Unió akkor tudja visszaszerezni elveszített versenyképességének egy jelentős részét, ha felgyorsítja az EU bővítését" - mondta a magyar diplomácia vezetője. Rámutatott: mivel Magyarországnak érdeke a nyugat-balkáni régió integrációjának felgyorsítása, Budapest a közeljövőben intenzívebbé teszi gazdaságdiplomáciai jelenlétét a Nyugat-Balkánon. "Magyarország az idei év első hét hónapjában másfél milliárd dollár értékben exportált a Nyugat-Balkánra, ez 11 százalékos éves emelkedést jelent" - tette hozzá, majd rámutatott: a Nyugat-Balkán integrációs folyamatának felgyorsítása újabb magyar gazdasági sikereket tesz majd lehetővé.

Szijjártó egy, a találkozót követő sajtótájékoztatón feltett - Magyarországnak és Ausztriának a Déli Áramlat (South Stream) gázvezetékhez való viszonyulását firtató - újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Magyarország álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű: energetikai kiszolgáltatottságának mérséklése végett Közép-Európának diverzifikálnia kell azokat az útvonalakat és forrásokat, amelyeken energiahordozókhoz jut. "A Déli Áramlat erre megoldást jelent, méghozzá az útvonalak diverzifikációjára (...), ezért támogatjuk ezt a beruházást" - jelentette ki.

Szijjártó Péter a találkozó hátralévő részében kétoldalú megbeszélést folytat Ditmir Bushati albán, majd pedig Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel.