Az Európai Bizottság szerint a feszes munkaerőpiac a munkaerő-költségek növekedésében is jelentkezni fognak, miközben az erősebb kereslet hozzájárul a folyófizetési mérleg többletének csökkenéséhez. A növekedést emellett támogatja a költségvetési költekezés is, melynek hatására a hiány eléri a GDP-arányos 2,4 százalékos deficitet idén.

Fékez a magyar gazdaság

Kapcsolódó

A brüsszeli testület szerint a rövid távú üzleti indikátorok és felmérések fenntartható növekedést jeleznek 2018-ra, a gazdaság idei bővülése 4 százalék közelében marad. Jövőre azonban a prognózisok már lassulást mutatnak, a magyar GDP üteme 3,2 százalékos lehet, miután a beruházások tetőznek a gazdasági növekedést támogató fogyasztás pedig mérséklődik.

A magyar kormány, illetve a Magyar Nemzeti Bank is lassulással számol. Az NGM 4,3, az MNB pedig 4,2 százalékos növekedést vár 2018-ra, míg jövőre 3,8, illetve 3,2 százalékos ütemet jeleznek előre. A Nemzetközi Valutalap is a közelmúltban tette közzé gazdasági előrejelzését, amely hasonló folyamatokat mutat, igaz, a magyar kormánynál, a jegybanknál és az uniós testület várakozásánál is pesszimistábban látja a közeljövőt. Az IMF szerint ugyanis a magyar GDP a 2017-es 4 százalék után idén 3,8 százalékkal, jövőre pedig csupán 3 százalékkal nőhet.

Rekordközeli szintre emelkedhetnek a beruházások

Az EB szerint a vállalati beruházások élénkülhetnek, amelyet a nagy kapacitáskihasználtság, a külföldi működőtőke beáramlása és az uniós források egyre nagyobb mértékű felhasználása támogat. Mindezeknek köszönhetően a GDP-arányos beruházási ráta 2019-re elérheti a 25 százalékot, ami történelmi rekordszintet közelíthet. Emellett azonban az építőiparban a lakossági beruházások további bővülése az ágazati kapacitások korlátaiba ütközhetnek.

A háztartások fogyasztása idén is erős maradhat, de 2019-ben ez is mérséklődhet, amint a jelentős béremelések hatása kifut. A háztartások hitelfelvétele ugyanakkor mérsékli a magtakarításokat, amely indokolja a háztartások nagyobb beruházási rátáját is.

Miközben az export üteme várhatóan továbbra is 7 százalék körüli szinten maradhat, ám az import ezt továbbra is meghaladja majd. Utóbbi üteme az EB várakozásai szerint idén 9,5, jövőre 8 százalék lehet.

Tovább csökken a munkanélküliség

A foglalkoztatási szint emelkedése lassulni fog, miután a rendelkezésre álló munkaerő egyre fogy. A munkanélküli ráta ennek megfelelően 4 százalék alá mérséklődhet: idén 3,7, jövőre 3,6 százalékos mutatóval számol a bizottság. Bár a munkaerőhiány miatt emelkedő költségeket valamennyire ellensúlyozta a kormány a társadalombiztosítási járulékok oldalán, ám a magasabb termelékenységi költségek a munkaintenzív szolgáltatásoknál és az építőiparban egyre láthatóbbá válnak.

Az inflációval kapcsolatban az EB elemzése idén 2,3 százalékot vár, köszönhetően a mérséklődő élelmiszeráraknak és a szelektív áfacsökkentéseknek, ám amint ezek hatása kifut, jövőre ismét 3 százalék körüli lehet a pénzromlás üteme.

Ebből lesz a lassulás

Az EB szerint a kockázatok nagyjából kiegyensúlyozottak. A munkaerőhiány felgyorsíthatja a munkabérek emelkedését és a fogyasztásnak is lendületet adhat, de ezzel együtt gyorsíthatja az inflációt és hozzájárulhat  a külső egyensúly jelentősebb romlásához.

Az építőipari kapacitások korlátai pedig a beruházások elhalasztásához vezethetnek, melynek következtében a gazdaság növekedési üteme is lassulhat az előrejelzési horizonton.

Folytatódik a költekezés, az államadósság viszont csökken

Az államháztartási hiány az EB várakozásai szerint idén 2,4 százalékra ugorhat, ami részben a munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási járulék 2,5 százalékpontos csökkentéséből, részben 2016-2017-es intézkedések (földeladások, társasági adóztatás egyes elemei) hatásának kifutásából erednek. Jövőre a deficit 2,1 százalékra mérséklődhet.

Az EB szerint a költségvetési kockázatok leginkább az állami beruházások kiadásainak megugrásából eredhetnek. A brüsszeli testület elemzői ugyanakkor az építőipari kapacitások korlátai miatt egyes projektek csúszásával is számol, ami szintén mérsékelheti a költekezés ütemét. Emellett azonban az egészségügy szűkre szabott költségvetési keretét Brüsszel továbbra is negatív költségvetési kockázatnak látja.

Az EB elemzésében továbbá megjegyzi, hogy a strukturális hiány is jelentős romlást mutat: a 2017-es 1,8 százalék körüli GDP-arányos szintről 3,6  százalékra ugorhat. Jövőre azonban némi javulás jelei mutatkozhatnak és ez a mutató is 3,3 százalékra mérséklődhet.

Az államadóssági ráta viszont enyhe mérséklődő irányt mutathat, miután a tavalyi 73,6 százalékról idén 73,3, majd jövőre 71 százalékra csökkenhet.

Képünk forrása: Shutterstock