Az úgynevezett IPPAS-vizsgálat elindításakor megtartott sajtótájékoztatón Denis Flory, a NAÜ főigazgató-helyettese elmondta: Magyarország a szervezet legelső tagállama, amely - 1997 után - másodszor is kéri a NAÜ konzultatív segítségét, amit példamutató üzenetnek nevezett. A vizsgálat "nem valaminek a kezdete és nem valaminek a vége", a nukleáris létesítmények fizikai védelme folyamatos fejlesztést igényel, így a hivatal lépésről lépésre halad - hangsúlyozta Horváth Kristóf, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese.

Az amerikai, német, francia, szlovén, ausztrál és brit szakértőkből álló delegáció május 27-től június 7-ig vizsgálja a magyar nukleáris intézményrendszer védelmét, szabályozói, létesítményi szinten. A vizsgálat első hetében a magyarországi hatóságok beszámolóit hallgatják meg, illetve ellátogatnak a magyar atomlétesítményekhez. Ezt követően bizalmas jelentésben fogalmazzák meg ajánlásaikat, javaslataikat, illetve mutatnak rá a jó gyakorlatokra. Ezt néhány év múlva felülvizsgálati látogatás is követheti.

Kapcsolódó

Az NAÜ az 1990-es évek eleje óta biztosítja Nemzetközi Fizikai Védelmi Tanácsadói Szolgálatát (IPPAS). Magyarország az első tagállamok között, 1997-ben már részt vett egy ilyen országvizsgálatban.

Szélesebb körben vizsgálódnak, mint 1997-ben

Denis Flory az MTI-nek adott interjúban elmondta: a mostani vizsgálat sokkal szélesebb területet fed le mint az első, így az atomlétesítményekről, a nukleáris anyagokról, a tárolásról, illetve a szállításról szól majd. Emlékeztetett: a nukleáris "biztonság" alapvetően arról szól, hogy miként lehet megvédeni az embert és a környezetet az olyan balesetekkel szemben, amelyek radioaktív szennyezést okozhatnak. A mostani vizsgálat tárgyát képező nukleáris "védelem" ellenben arról szól, hogy hogyan lehet megvédeni embert és környezetet az olyan szennyezésektől, amelyeket ember idéz elő szándékosan. Ide tartozik a radioaktív anyagok lopása elleni védelem is.

Példákat említette: terroristák ellophatnak radioaktív forrásokat, ami veszélyforrás lehet, de ennek a veszélynek a mértéke függ a radioaktív forrás erősségétől. Ezzel szemben intézhetnek terrortámadást nagyobb létesítmények ellen, és ez esetben nagyobbak a kockázatok, de nehezebb is végrehajtani egy támadást.

Vannak alacsony kockázatú, de nagy valószínűségű, és magasabb kockázatú, de alacsonyabb valószínűségű események, és a cél, hogy valamennyi lehetőséget lefedjen a védelem - fogalmazott. Horváth Kristóf szintén az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: Magyarország nem igazán célország, de nem lehet eltekinteni a védelem fontosságától. Az OAH azonosította a legnagyobb magyar-, európai-, és világszintű veszélyforrásokat, amelyeket szigorúan bizalmasan kezel. Egy ilyen veszélyvizsgálat az alapja bármilyen védelmi rendszer kidolgozásának - tette hozzá a főigazgató-helyettes.

Hangsúlyos a kibervédelem

A számítógépes kibertámadásokról Flory leszögezte, hogy sohasem szabad elégedettnek lenni a védelem szintjével, és folyamatosan fejleszteni kell, hogy a támadók előtt járjon a védelem. "A nemzetközi és nemzeti hatóságok nagyon komolyan veszik ezt, és dolgoznak a kibervédelem megerősítésén. Ez egy olyan téma, ami Magyarország kérésére a mostani országvizsgálat során is napirenden lesz" - tette hozzá a NAÜ főigazgató-helyettese.

Horváth Kristóf arról tájékoztatott, hogy a kibervédelemmel kapcsolatosan januárban munkacsoportot hozott létre az OAH, amely már össze is állította az előírások egy munkaváltozatát. Elmondta: "célunk, hogy a létesítmények önként alkalmazzák ezeket az irányelveket, hiszen ők is a munkacsoport tagjai. Egy bizonyos időszak után kormányhatározat szintjére, azaz kötelezővé emeljük ezeket az irányelveket". Ez utóbbi remélhetőleg az év végére, talán a jövő év közepére történik meg.

A magyar hivatal főigazgató-helyettese hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem jelenti azt, hogy jelenleg ne lenne védelem az ilyen jellegű támadások ellen. A különbség az, hogy az új előírásokat más elvek, más módszertan szerint dolgozták ki, így a védelem összetettebb rendszerét alkotják.