Nem nevezhető sikertörténetnek egyelőre Magyarországon a szélenergia, a megújuló energiákkal kapcsolatos korábbi nagyívű tervek helyét a Paksi Atomerőmű illetve a földgázszállító hálózat bővítése vette át, és az érvényes stratégia szerint a kormány évtizedes távlatban sem számol áttöréssel a szélenergia terén. A megújuló cselekvési terv és az energiastratégia 2020-ra 750 megawatt szélenergia kapacitás kiépítését célozta, ami igen kevés - különösen arra tekintettel, hogy a hálózatüzemeltető Mavir korábbi közlése szerint a magyar villamosenergia-hálózat már 2008-ban alkalmas volt 750 megawatt szélenergia-kapacitás befogadására.

A kormány azért nem támogatja a szélenergiát, mert érvelése szerint alacsony a hazai ipar beszállítói aránya, holott manapság már 25-30 százalék a hazai hozzáadott érték a szélenergetikában - mondta Jávor Benedek (LMP), a parlament fenntartható fejlődés bizottságának tagja a negyedik magyar szélenergia workshopon. Pedig olyan ágazatról van szó, amely globálisan a válság alatt is képes volt növekedni, az Európai Unióban a 2000-es évek első évtizedében a földgázt követően a szélenergia képviselte a második legnagyobb installált kapacitást - illusztrálta a trendet Pierre Tardieu, az európai szélenergia szövetség (EWEA) munkatársa.

Sereghajtók vagyunk - jöhet a nagy előrelépés?

Az ősz folyamán az energiastratégia célszáma módosulhat, így 2030-ra akár 2000 megawatt is lehet a beépített kapacitás; ez ugyan még mindig messze elmarad a lehetőségeinktől, de jelentős előrelépés lenne - mondta Jávor az EWEA, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT), valamint a Magyar Szélenergia Társaság által jegyzett szakmai eseményen. A magyar villamos energia termelésnek jelenleg mindössze fél-egy százaléka származik szélkerekekből a maguk 330 megawattos kapacitásával.

Az Európai Unión belül Magyarország sereghajtó a szélenergia hasznosítási terveket tekintve - derült ki Ruta Baltause, az Európai Bizottság energia főigazgatóság szakértőjének előadásából is. A Bizottság a magyar szélenergia tender felfüggesztését és a szabályozási környezetet is vizsgálta, és eszerint Magyarországnak sokat kell még tennie a hálózat, az erőművek, az energiatárolás és a keresleti oldali menedzsment (okos rendszer) kapacitásának és rugalmasságának terén is - mondta. Amennyiben egy ország nem képes teljesíteni két egymást követő évben az akciótervbe foglalt számszerű célokat, akkor a Bizottság kötelezheti az adott tagországot az akcióterv módosítására.

A hazai célok továbbra sem elég ambiciózusak: míg az EU tagállamainak 2020-as célkitűzései az összesítés szerint 34 százalékos megújulóenergia-részarányt vetítetnek előre a teljes villamos energia termelésen belül, addig Magyarországon ez az arány 15 százalék; mindebből a szélenergia a közösség átlagában 14, itthon viszont csak 5 százalékot tehet ki - erősítette meg Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke, hozzátéve, hogy még ennek teljesülése is kérdéses a jelenlegi feltételek között. Bár a kormányzati tervek szerint 2030-ra Magyarország nettó áramexportőr is lehet elsősorban a paksi atomerőmű bővítése miatt, azonban a jelenlegi trend alapján nem tűnik reális lehetőségnek, hogy a nukleáris energia húsz év múlva konkurálni tudjon a szélenergiával - mondta.

Növekvő adóbevétel

A szélenergia már mai fejlettségi szintjén is alternatívája lehet bizonyos mértékig a nukleáris energiának, sőt, hosszú távon a szélenergia árcsökkentő hatást képes gyakorolni az energiamixen belül - hangzott el. A szélenergia munkahelyteremtő hatását tekintve is versenyképes a nukleáris és fosszilis energiával, ilyen jellegű indirekt pozitív hatása a villamosenergia-árakon keresztül is van. A járulékos pozitív hatások között említhetőek a bővülő adóbevételek is, a számítások szerint 420 megawatt beépíttet szélenergia kapacitás 10 milliárd forintos nagyságrendű iparűzési adóbevételt jelenthetne az érdekelt hazai önkormányzatoknak.

Munkában az atomlobbi

A szabályozási környezet is ellentmondásos, és bár a különféle kormányzati tervek, stratégiák és szlogenek szép célokat jelölnek ki, azonban a valóság nem mindig vág egybe ezzel - fogalmazott Hoffmann László. Az elmúlt években nem sok pozitívum történt az iparágban, amit mi sem jellemez jobban, hogy legutóbb 2006-ban adott ki létesítési engedélyt szélerőműre az energiahivatal - mondta. Közben a paksi bővítés, illetve előkészületei gőzerővel zajlanak - amint arról beszámoltunk, a projekt kiemelt státust kapott. Az energetikában és a villamos energia iparban is mindenhol erőteljes lobbicsoportok igyekeznek érvényesíteni érdekeiket, a nagy beruházásokból pedig könnyebb átcsoportosítani, mint sok kicsiből - fogalmazott.