A bizottság tagjai tájékoztatást hallgattak meg a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény kapcsán kialakult helyzetről. Részletek egyelőre nem ismertek: nem közölte ugyanis, hogy a korábban már bejelentett egységes kulcs pontosan mekkora legyen (annyi hangzott el, hogy a legmagasabb reklámadó Ausztriában van, öt százalék), és azt sem, hogy a kis cégek kaphatnak-e felmentést, pontosabban lehet-e továbbra is nulla százalékos a rájuk vonatkozó kulcs - derül ki a vs.hu beszámolójából.
Az MTI tudósításából az derült ki, hogy a reklámadó módosításáról szóló konkrét javaslat még nem készült el, de Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az ülésen elmondta, hogy márciusban teheti meg előterjesztését a kormány. A miniszter egyben emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság (EB) két főigazgatósága - adó- és versenyjogi - is eljárást folytat Magyarországgal szemben a reklámadó miatt, ezért van szükség a módosításra. Lázár János ugyanakkor kiemelte: az EB a reklámadó létezését elfogadta, elsősorban módszertani, technikai kifogásai voltak azzal kapcsolatban.
Lázár annyit mondott, hogy az adót kifogásoló Európai Bizottság nem zárkózott el attól, hogy a kis cégek felmentést kapjanak. A legalsó sáv megtartására látok realitást, de ez versenyjogi szempontokat érint, meglátjuk mit mondanak - mondta a politikus, aki megismételte, hogy a kormány több alkalommal tárgyalt az RTL-tulajdonos Bertelsmann-nal.
Elmondása szerint 2014-ben érkezett az első megkeresés, az adó-főigazgatóság indított pilot eljárást az emelkedő sávos (azaz progresszív) adómérték miatt. Az volt a kérdés, hogy ez megkülönböztetés-e a külföldi vállalatokkal szemben, ezáltal sérti-e a letelepedés szabadságát. Január 14-én aztán további kérdéseket tettek fel az indokokról, ezekre a kormány két héten belül válaszolt. A másik EB-eljárást a versenyjogi főigazgatóság indította, szintén a progresszív adómérték indokairól érdeklődtek. Az EB szerint mindez nem egyeztethető össze a belső piac szabályaival, és közölték: február 16-ig kell a kormánynak módosítani az adót.
A magyar kormány erre azt közölte: kész mérlegelni a változtatásokat. Lázár hangsúlyozta: nem az adónem típusát kifogásolja Brüsszel, csak egyes rendelkezéseit. Arra hivatkozott, hogy reklámadó egy sor országban van, így Ausztriában, Romániában, Dániában, Svédországban, Észtországban, és Belgiumban.
Tállai András NGM-államtitkár szerint olyan megoldást kell keresni, hogy 6,6 milliárd forint a költségvetésben rendelkezésre álljon.
Az ellenzék a bizottsági ülésen az adó visszavonását kérte. A szocialista Tóth Csaba azzal érvelt Lázár javaslata ellen, hogy így a reklámadó a kis médiumokat is érinti, és azok meghalnak. Szabó Tímea (PM) szerint Ausztriában szűkült a piac a reklámadó miatt, és ahol van ilyen adó, ott a médiának osztják vissza. A szocialista Kunhalmi Ágnes azt mondta, hogy a rekámadó az elnyomó gépezet tünete, a független médiumok tönkretételére. Kunhalmi azon vitázott Lázárral, hogy a reklámadó bevezetését gazdasági vagy politikai megfontolás vezérli-e - írta tudósításában a hvg.hu.