A vizsgált hétéves időszakban 502 településen és 6 kerületben a növekedés nem érte el az 50 százalékot, ami évi átlagban kevesebb, mint 6 százalékot jelent. Átlag alatt, 50-60 százalék között 677 település és 3 kerület növekedett. Átlagosan 793 település és 3 kerület, míg átlag feletti 70-80 százalék közötti növekedés 599 településen és 5 kerületben volt. 584 településen és 4 kerületben 80%-nál is nagyobb volt a vásárlóerő növekedése - derült ki a GKI Zrt. elemzéséből.

A felmérésből az is kiderül, hogy Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér, Pest és Bács-Kiskun, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes részei nagyobb ütemben növekedtek, mint az ország többi része. Ezzel ellentétben a délnyugati és északkeleti megyék rendre a lassabban növekedők közé tartoztak.

Kapcsolódó

Vagyis a jólét növekedése jelentős területi különbségek mellett valósult meg. Ennek oka részben a minimálbéres népesség eltérő aránya az egyes településeken (a minimálbér ugyanis messze az átlag felett emelkedett a vizsgált időszakban), részben pedig a közmunka elérő elterjedtsége voltak. Ez utóbbi a közmunka elindulásakor emelte a települési jövedelmet, de mivel a közmunkások bérének a szintje alig emelkedett az utóbbi években, később visszafogta a települési vásárlóerő növekedését - jegyzi meg a GKI.

A 2019-es egy főre jutó településenkénti vásárlóerő 312 településen nem érte el az 1 millió forintot tavaly. Átlag alatti, azaz 1 és 1,3 millió között volt 740 településen és a 7. és 19. kerületekben. Az egy főre jutó vásárlóerő 1009 településen és 5 kerületben volt átlagos, azaz 1,3-1,6 millió forint, míg átlag feletti, azaz 1,6-1,9 millió forint 717 településen és 6 kerületben volt. Kiemelkedő, azaz 1,9 millió forint feletti egy főre jutó vásárlóerő 10 kerületben és 285 településen volt.

A Dunántúl északi felében és Közép-Magyarországon találhatóak rendre a magasabb vásárlóerővel rendelkező települések, míg a szerényebbek Dél-Dunántúlon és Észak-Kelet-Magyarországon találhatóak. Látható, hogy ahol magas az egy főre jutó vásárlóerő, rendre ott gyarapodtak a jövedelmek is a legnagyobb ütemben, tehát a szegényebb települések egyre jobban leszakadtak, míg a gazdagabb települések előnye tovább növekedett.

Ezek alapján 2019-ben a következő három-három településen volt a legnagyobb és legkisebb az egy főre jutó vásárlóerő értéke: Felcsúton, Veszprémfajszon és Debrétén a legmagasabb, míg Gadnán, Tornanádaskán és Csenyétén a legkisebb. A GKI szerint ez a koronavírus-járvány hatására várhatóan még élesebben fog jelentkezni.