Épp akkor tör ki egy újabb csúnya kereskedelmi vita Budapest és két nagy nyugat-európai cég között, amikor a kormány a megtépázott reputációját igyekszik helyreállítani a külföldi befektetők előtt - így indul a Financial Times feltörekvő piaci blogjának helyzetértékelése a Fővárosi Vízművekkel kapcsolatos államosítási törekvésekről.

A Beyondbrics című rovatban megjelent írás aláhúzza: azt, hogy a fővárosi közgyűlés felmondja a német-francia tulajdonban lévő Hungáriavíz Zrt.-vel 1997-ben kötött szerződést, nem is lehetett volna rosszabbul időzíteni. Minderre ugyanis néhány nappal azután került sor, hogy a kormány olyan új intézkedések tervét jelentette be, amely a külföldi befektetőket a profitok reinvesztálására ösztönözné. (Utóbbi kapcsán megjegyezzük, hogy ilyen bejelentésnek nem leljük nyomát, de ha olvasóinknak beugrik valami, szívesen vesszük. A szerk.)

Az írás a visszaállamosítási tervek körüli hírek ismertetésén túl emlékeztet arra, hogy a Hungáriavíz francia tulajdonosa, a Suez Environnement már megtapasztalhatta az unortodox vállalatbekebelezést, méghozzá a pécsi vízműbotrány kapcsán, amely ügy most egy bécsi választottbírósági döntésre vár. A kommentár megjegyzi, hogy a Fidesz rengeteg energiát fordít kommunikációs stratégiájára, mert az jól működik a párt saját szavazóbázisában. A keményfejű üzletembereket viszont nemigen fogják meghatni a patrióta szlogenek és az elferdített nemzeti mítoszok - fogalmaz az írás.

Ez történt eddig

A fővárosi közgyűlés szerdán mandátumot adott Tarlós István főpolgármesternek a Fővárosi Vízművek Zrt. két külföldi tulajdonosával − a német RWE-vel és a francia Suez Environnementtel − 1997-ben kötött szerződés felmondására. A két befektető tegnapi közleményében hangsúlyozta, a Suez Environnement és az RWE a fővárossal 15 évvel ezelőtt megkötött szerződést mindig tiszteletben tartotta. A két vállalat szerint a szerződés módosításáról, megszüntetéséről már az előtt tárgyalásokat javasoltak, hogy a főváros elküldte utolsó értesítését.

A Fővárosi Vízművekben 25 százalék plusz egy szavazatnak megfelelő tulajdonrészt szerzett 1997-ben a két társaság, a tulajdonszerzéssel 25 éves üzemeltetési jog is járt, amit a közös Hungáriavíz Zrt.-n keresztül gyakorolnak. A befektetők 1997-ben 16,5 milliárd forintot fizettek a részvénycsomagért, ám most felmerülhet az "ingyen" államosítás lehetősége is.

Tarlós a köztévében tegnap arról beszélt, hogy a legkívánatosabb megoldás a megegyezés a befektetőkkel, amennyiben azonban fel kell mondani a szerződést, ezt a kormánnyal egyezteti majd a főváros. Tarlós szerint "nem olyan egyszerű" ez a kérdés, hiszen egy nagy ország nagybefektetőjéről van szó, amellyel 1997-ben kötött a város "egy egyébként megkérdőjelezhető szerződést". A főpolgármester szerint "úgy néz ki", hogy a szerződést a befektető komolyan megsértette, tehát elvileg fennáll a felmondás lehetősége, a városvezető ugyanakkor elkerülné a "külpolitikai bonyodalmat". Tarlós szerint szerdán nem született végleges döntés, "csupán" arra hatalmazták fel a főpolgármestert, hogy ha a körülmények úgy alakulnak, akkor jogában legyen felmondani a szerződést.