Kolosi Tamás, a TÁRKI Zrt. alapítója és elnöke, valamint a TÁRKI társadalmi riport 2012 kötetének egyik szerkesztője a magyarországi leszakadás okai között egyrészt a rendszerváltást említette. Bár sokak kudarcok sorozataként írják le a rendszerváltás folyamatát, de a TÁRKI kutatásai ezt nem támasztják alá, sőt azt inkább sikertörténetnek lehet tekinteni - mondta. Kolosi arra mutatott rá, hogy a puha diktatúra és egyéb változások a gazdasági rendszerben (pl. kétszintű bankrendszer kialakítása) más volt szocialista országhoz képest jobban előkészítette a rendszerváltást követő átalakulásokat, így Magyaország egy előnnyel idult. Tehát sokkal inkább arról van szó, hogy az ország ezzel az előnnyel nem jól élt.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a rendszerváltás után eltelt 20 év két szakaszra bontható. Az 1990-es évtized egy sikertörténet, annak ellenére, hogy az is elmodható erről a periódusról, hogy ez az évtized hozzájárult a következő évtized kudarcához is, aminek hátterében a megvívatlan konflktusok és elmaradt intézményi reformok (oktatás, egészségügy, államigazgatás, kultúra) állnak. A szükséges változtatások halogatása leginkább azokra a területekre voltak jellemzőek Kolosi szerint, ahol az értelmiség dominanciája jellemző volt: az értelmiség ugyanis érdekelt volt abban, hogy ezek a reformok elhúzódjanak esetleg elmaradjanak. Így ezek voltak azok a területek, ahol a szocialista rendszerben kialakult struktúrák a legtovább fennmaradtak, és az átalakulás áthúzódott a következő évtizedre.

Kapcsolódó

A 2000-es évek kudarcaihoz jelentősen hozzájárult a politikai megosztottság, vagyis az, hogy a politikai életben gyűlölködéssé fajultak az ideológiai nézetkülönbségek ez ugyanis a bizalomhiányhoz vezetett és ahhoz, hogy a politikai elit most már kizárólag azzal van elfoglalva, hogy hogyan tudja megnyerni a választásokat, így teljesen háttérbe szorult egy nemzeti minimum kialakítása is - mutatott rá Kolosi.

A kötet másik szerksztője Tóth István György, a politika fragmentálódása kapcsán hozzátette: ez azért fontos kérdés, mert ennek önmagában van GDP-visszafogó hatása is, aminek hatása százmilliárdokban lehet mérhető (bár erre pontos adatok nincsenek).

Nagy károkat okoz a politikai gyűlölködés

Tóth István György az elmúlt 20 év folyamatairól beszélve elmondta: Magyarországon már lezajlott egy modernizációs folyamat, aminek következtében átalakult a társadalom szerkezete (például jelentősen csökkent a háztarások mérete, az iskolázottsági szint emelkedett, jelentősen változtak az együttélési minták). A felzárkózási folyamat azonban egy gyorsított folyamatként zajlott le - bár például a balti államokhoz képest mérsékelt volt az ütem -, ami sok mellékhatással is járt. Ezek közül a külföldi tőke beáramlását említette, ami a modernizáció és új munkakultúra megjelenésének pozitív hatásai mellett azt is eredményezte, hogy a hirtelen gyorsütemű túlmodernizáltság hatására kiszorult a munkaerőpiacról az alacsony képzettségű réteg.

Bár az természetesnek tekinthető, hogy az ilyen folyamatok mellékhatásokkal járnak, ezek között azonban vannak olyanok is, amelyekről igazán tehetünk - ezek azok a téves társadalompolitikai döntések, amelyek rontottak a helyzeten. Nem az volt a baj, hogy rossz döntést hoztak a döntéshozók, hanem az, hogy később sem korrigált a politikai vezetés - emelte aki Tóth István György. Az elrontott döntések ugyanis kifejezetten a társadalmat érintették - ezek között a munkaerő-piaci átalakulást, a privatizációt és a szociális rendszerek refromjának rossz kombinációját emelte ki a szakember. Rosszul kalibrálták a döntések és azok társadalomra gyakorolt hatását - hangsúlyozta -, például az ösztönzési, aktivizáló társadalompolitika helyett a bizonyos társadalmi csoportok megvédésre összpontosított a politika.

Az elmúlt években a jövedelmeloszlásban szignifikánsan nőtt az egyenlőtlenség - mondta Tóth István György: a szegénység emelkedett (jelenleg Magyarországon a lakosság 14 százaléka tekinthető szegénynek), ugyanakkor a középréteg nem nőtt, sőt, jövedelem alapján vizsgálva ez a réteg vékonyodik. A középosztálynak viszont nagyon fontos lenne a szerepe a társadalmi átalakulásban: ahol ez a réteg erős volt, ott a társadalmi átalakulás kevesebb fájdalommal járt, gördülékenyebben ment végbe (például Csehország, Szlovénia) - magyarázta Tóth István György.

A külföldi munka kiút lehet

Hárs Ágnes, a TÁRKI kutatója a munkaerő-piaci folyamatokról beszélve elmondta: a romló gazdasági mutatók mellett a leszakadás ténye a foglalkoztatási adatokon különösen látszik. Bár az utóbbi időben többször lehetett hallani, hogy a foglalkoztatási mutató emelkedést mutat, ez részben a közmunkának köszönhető, amit a kutatások szempontjából nem tekintenek igazi foglalkoztatásnak - mondta Hárs Ágnes. A foglalkoztatási rátán azonban kis mértékben - 0,5-1 százalékkal - javít a külföldön dolgozók aránya is, miután a magyarországi statisztikába ezek a munkavállalók is beleszámítanak, ám ezekről a foglalkoztatottakról pontosabb képet nem lehet alkotni, miután attól az időszaktól, ahonnan a küföldi munkavállalás jelentősebben megjelenik, nem áll rendelkezésre adat.

A munkaerő-piaci szakértő a fiatalok munkanélküliségéről szólva elmondta, hogy Magyarországon a 15-24 éves korosztályban nagyon magas a munkanélküliség, és egyre nehezedik számukra a munkaerőpiacra történő belépés. Ami aggodalomra adhat okot, hogy a 25-29 évesek körében is egyre nehezebb a munkaerőpiacra történő belépés és a jelek szerint mindkét korosztály esélye romlik. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a képzetlenek helyzete még rosszabb - ezt vélhetően a szakképzési reform hatása is erősítheti. A romló helyzetből kiút lehet a külföldi munkavállalás - jegyezte meg.