Cardin az aggályt keltő jelenségek között említette az új magyar alkotmány és számos törvény elfogadásának gyorsaságát, az átláthatóság hiányát, az abban való széles körű demokratikus részvétel hiányát, valamint azt, hogy Magyarország etnikai alapon biztosít állampolgárságot a szomszédos országban élő magyaroknak.

Brent Hartley, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára aggályát fejezt ki amiatt, hogy Magyarország joggyakorlatával a NATO tagjaként "példát mutathat" a szövetség többi új vagy leendő tagjának.

Ellenőrizni kell a választásokat

A meghallgatáson Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora úgy vélekedett, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) átfogó módon ellenőriznie kell a 2014-es magyar választásokat. Scheppele hangsúlyozta: az EBESZ-nek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a választás szabályait már jóval a megméretés előtt véglegesítsék, hogy mindenkinek, aki részt kíván venni a voksoláson, elegendő ideje maradjon megfelelően megszervezni magát.

A professzor indítványozta, hogy Magyarország barátai, beleértve az Egyesült Államokat, anyagilag támogassák azokat a programokat, amelyek felkészítik az állampolgárokat, jogászokat és bírókat az ország megváltozott alkotmányos kereteire.

Magyarország betartja az európai szabályokat

Ugyanezen a meghallgatáson Szájer József magyar néppárti EP-képviselő leszögezte: Magyarország betartja az európai intézmények szabályait, és ugyanezt várja el másoktól is, ebben nem lehet kettős mérce. A fideszes politikus elmondta: Magyarország nyitott a tényeken és érveken alapuló bírálatra. Emlékeztetett arra, hogy Martonyi János külügyminiszter felkérte az Európa Tanács Velencei Bizottságát, nyilvánítson véleményt az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban.

"Mély meggyőződésem, hogy a konstruktív párbeszéddel gazdagíthatjuk egymás alkotmányos tapasztalatát, és ezáltal elkerülhetjük az alaptalan vádaskodásokat és a félreértésekből adódó nézeteltéréseket" - hangoztatta a politikus, aki az alaptörvény szövegező bizottságának elnöke volt.

Az Alkotmánybíróság kérésére módosítottak

Szájer, miután kitért az ezeréves magyar alkotmányozási hagyományokra és ismertette az alaptörvény elfogadásának indokait, hangsúlyozta, hogy a múlt héten elfogadott negyedik alkotmánymódosítás "az Alkotmánybíróság kérésére, nem pedig annak ellenében született meg, ahogy azt annak egyes bírálói félrevezetően állítják".

A politikus rámutatott arra, hogy a módosítás rendelkezéseinek 95 százalékát az alkotmány a hatályba lépése óta tartalmazta, az átmeneti rendelkezésekben, de azoknak egy részét az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

"A bíróságnak a német 'belefoglalási kötelezettség' alkotmányos doktrínán alapuló álláspontja az, hogy egyetlen egységes jogszabálynak kell lennie, ezért az, amit tennünk kellett alapvetően egy tisztán technikai copy-paste gyakorlat volt, hogy az átmeneti rendelkezéseket belefoglaljuk a törzsszövegbe" - mutatott rá Szájer.

A politikus hangsúlyozta, hogy a negyedik alkotmánymódosítás nemhogy nem szűkíti az Alkotmánybíróság hatáskörét, hanem ennek épp az ellenkezője igaz. Az nem foszthatja meg a testületet egy olyan jogkörtől, amellyel fennállásának két évtizede során sohasem rendelkezett.

"Az én meghatározásom szerint a hatalmi ágak szétválasztására az, hogy a bíróság értelmezi, de nem alkotja az alkotmány szövegét" - mondta Szájer, hangoztatva, hogy az alkotmánymódosítás kibővítette a bíróság jogait, kimondottan feljogosítva azt az alkotmánymódosítás folyamatának ellenőrzésére. A politikus szerint az alkotmánymódosítás egyúttal átláthatóbbá teszi az Alkotmánybíróság működését, és lehetővé teszi az érintett felek számára az eljáráshoz való jobb hozzáférést.

Az alaptörvény szavatolja a vallásszabadságot

Szájer kitért arra, hogy az alaptörvény nem korlátozza, hanem szavatolja a vallásszabadságot és a vallásgyakorlás jogát, és az egyetlen jogkör, amellyel az Országgyűlés ezzel kapcsolatban rendelkezik, az az, hogy törvényben meghatározott ismérvek alapján mely vallási közösséget részesítse abban a pótlólagos jogban, hogy támogatásban részesüljön az adófizetők pénzéből.
Szájer József hangozatta, hogy az antiszemitizmus és a rasszizmus megnyilvánulásainak aggodalmat kell kelteniük minden demokratában. Mint mondta: noha a jelenség nem újkeletű és egész Európában elterjedt, ami alól Magyarország sem kivétel, "ezen incidensek mindegyike kivétel nélkül sajnálatos és nagyobb eltökéltségre hív fel a kiküszöbölésük érdekében".

"Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentnek megerősítette, hogy a kormánynak minden állampolgárt egyformán meg kell védenie, beleértve a kisebbségekhez tartozókat is" - mondta. Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Parlament egyetlen roma képviselője a Fidesz listáján megválasztott Járóka Lívia, és hogy az EU éppen a magyar elnökség idején fogadta el első romastratégiáját.

Emlékeztetett rá, hogy éppen az Orbán-kormány volt az, amely megalapította a Holokauszt Emlékközpontot, az iskolákban bevezette a Holokauszt Emléknapot, megemlékezett Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulójáról és Áder János köztársasági elnök a knesszetben ismerte el a vészkorszakban való magyar felelősséget.

Igazi sikertörténet a sajtószabadság

Szájer a Helsinki Bizottsághoz írásban benyújtott tanúságtételében a magyar médiaszabályozást a kormányt a magyar szabad sajtóban naponta érő bírálatok száma alapján "igazi sikertörténetnek" minősítette, és kijelentette: egyetlen olyan esetről sincs tudomása, hogy a jelenlegi kormány három éve alatt cenzúráztak vagy újságírókat zaklattak volna. Megfogalmazása szerint a médiatörvény valódi célja "az internet korához való alkalmazkodás, valamint a közmédiának az adófizetők általi finanszírozásának áramvonalasítása volt".