Több középkori magyar uralkodó és Mátyás király azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatócsoportjának igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) genetikai tanszékének munkatársa. A székesfehérvári osszárium (csontház) megnyitásával, és a modern archeogenetika segítségével lehetőség nyílt arra, hogy az ott őrzött csontmaradványokból DNS mintát nyerjenek ki a szegedi laborban - írja az SZTE közleményében.
A székesfehérvári Középkori Romkertben több mint 900 ember csontmaradványa található, amelyek összekeveredve nyugszanak. Fő célunk, hogy az ott tárolt mintákból meghatározzunk minél több DNS profilt, és ezeket a korábban azonosított profilokkal összevetve több - Árpád-házi és a Hunyadiak közül való - uralkodót is azonosítani tudjunk - mondta el reményeikről Neparáczki Endre. A szóban forgó csontkamrában őrzik a koronázási bazilika területén feltárt maradványokat is (az oda temetett uralkodók és családtagjaik csontjai később összekeveredtek az oda temetett nem uralkodók csontjaival a későbbi fosztogatások és szakszerűtlen régészeti feltárások miatt - a szerk.).
III. Béla volt az Árpád-házi DNS-minta
A török időkben a sírokat földúlták, az ékszereket elrabolták. Viszont a csontmaradványokat nagy része ott maradt, amelyek az idők során elfelejtődtek. Később azonban különböző ásatások indultak. 1848-ban az Érdy János vezette ásatáson feltárták az első, és egyetlen azonosított Árpád-házi uralkodót, III. Bélát és feleségét, Antiókhiai Annát. Ezeket ma is a budavári Mátyás-templomban őrzik. A kutatóknak ez az egy biztos pontjuk van, amelyből sikerült DNS-t nyerniük, amelynek segítségével a többi Árpád-házi uralkodó is azonosíthatóvá vált az osszáriumban összekeveredett csontok közül - mondta el a genetikus.
Horvátországból hozták a Hunyadi-mintát
"Az Árpád-házi DNS-sel Mátyás királyt nem tudtuk volna azonosítani. Keresnünk kellett egy ugyanilyen sarokpontot. A hozzá vezető kulcsot Corvin János és Corvin Kristóf, Mátyás fia és unokája jelentik. Róluk bizonyosan tudjuk, hogy Lepoglavában, a mai Horvátország területén, a Pálos kolostor gótikus templomában nyugszanak. Elmentünk, és csontport vettünk, amit a szegedi laborba hoztunk, hogy a DNS kivonást megkezdjük" - magyarázta a kutató. (E DNS-minta alapján kereshetik majd a székesfehérvári csontok között Mátyásét, már ha ott vannak a király maradványai, túlélve a sírok többszöri feldúlását és későbbi korok régészeti feltárásait - a szerk.)
Az SZTE és a Magyarságkutató közötti együttműködés eredményeként fejlesztettek az SZTE-n egy speciális labort, és 2016-ban Magyarországon először bevezették az NGS technológiát az archeogenetikában. Ennek segítségével már sokkal biztosabban nyertek ki adatokat a kutatók a csontokból. Tervük, hogy kiderítsék: a Hunyadiak rokonságban álltak-e a Luxemburg családdal. Mivel Luxemburgi Erzsébet is a Romkertben nyugszik, így az ő földi maradványaiból is azonosíthatnak DNS-t. (E feltételez alapja egy történelmi pletyka, amire nincs bizonyíték, hogy Hunyadi János, Mátyás apja Luxemburgi Zsigmond törvénytelen fia lett volna, azaz a Hunyadiak is Árpád-házi leszármazottak lennének - e feltételezést Kásler Miklós emberi-erőforrások minisztere is említette már a megindult genetikai vizsgálatok kapcsán - a szerk.)
A székesfehérvári osszárium kutatását középkori igazságügyi analízisnek hívom, mivel olyan embereket szeretnénk azonosítani, akik már nincsenek köztünk - mondta a közlemény szerint Neparáczki Endre. - Mindemellett a kutatás küldetése, hogy méltó sírhelyet kapjanak az egykori uralkodók.