Hazánkban évről évre zsugorodik a mák vetésterülete, a 2016-os 4600 hektárról 2017-ben 4000, tavaly pedig 3272 hektárra csökkent - magyarázta a portál szerint Tarpataki Tamás, az agrártárca helyettes államtitkára. A politikus, hogy optimista végkicsengést adjon előadásának, azt mondta, a közös uniós agrárpolitika 2021-ben induló új támogatási rendszerében vélhetően bővül a máktermesztés számára elérhető forráskeret.

A máktermesztés két részre bomlik: nagyobbik részét a gyógyszeripar használja fel, a kisebbik szelet az élelmiszercélú termesztésé. Az európai fajtalistán 16 magyar nemesítésű mákfajta szerepel, de hogy a termelők melyik ipari mákfajtát vessék, az integrátor határozza meg. Előbbi esetében az a probléma, hogy mióta bezárt az Alkaloida, a termelők kiszolgáltatottak a nemzetközi ipari igényeknek.

Kapcsolódó

Utóbbi esetében pedig az a gondja a hazai termesztőknek, hogy a mák esetében állami támogatás nélkül nem lehet fenntartani a biológiai alapokat és a növényvédelem is nehézkes. De az is komoly probléma, hogy a termelők maguk kísérleteznek a fajtákkal és a nemesítéssel, ahelyett, hogy néhány fős csoport kutatná az élelmiszeripari mákot, valamint a körülményeket.

A klímaváltozás az egyik legkomolyabb kihívás a termesztők számára, de pont itt nincsenek nemesítések: pedig őszi mákra lenne szükség az időjárási változások hatásainak ellensúlyozására.

Lenne kiút így is a magyar máktermesztőknek: az Európában a növényből legtöbb termesztő Csehországban használatos komplett technológiákat átvehetnénk és beilleszthetnénk a hazai termesztésbe. Még úgyis járható út lenne ez, hogy ott más az időjárás és a gyomkultúra is eltérő.

A portál beszámolója szerint a szakma szerint, ha nem történnek kármentő lépések a magyar mákágazatban, akkor a becslések szerint támogatás nélkül a mák és más kis kultúrák 5-15 év alatt eltűnnek és hazánk elindul az ökosivatagosodás felé.