Szerdán publikálja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fogyasztói árak májusi alakulását, az ipari termelés áprilisi előzetes adatait és a külkereskedelmi forgalom áprilisi első becslését.

Áprilisban 9,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Leginkább az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett. Az éves maginfláció 10,3 százalékosra emelkedett a márciusi 9,1 százalékról. Egy hónap alatt 1,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Márciusban az ipari termelés 3,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 4,2 százalékkal nőtt a termelés. A februárinál 0,1 százalékkal kisebb volt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás. Az ipari export volumene 2,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 27 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 18,2 százalékkal visszaesett, a 15 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 5,1 százalékkal nőtt. Az ipar belföldi értékesítése 11,8, a feldolgozóiparé 12,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. Az idei első negyedévben az ipari termelés 5,5 százalékkal nőtt. A külpiaci eladások volumene 5,1, a hazai értékesítésé 8,0 százalékkal emelkedett.

Márciusban 708 millió euró volt a termék-külkereskedelmi hiány, februárhoz képest az export kiigazított volumene 6,4, az importé 4,4 százalékkal csökkent. Márciusban az export euróban kifejezett értéke 8,8, az importé 25 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi egyenleg tavaly márciushoz mérve 1,6 milliárd euróval romlott. A KSH által a második becslésben közölt idei márciusi adat 205 millió euróval kedvezőtlenebb a május eleji első becslésben szereplőnél. A kivitel volumene márciusban 5,6 százalékkal csökkent, a behozatalé 0,6 százalékkal bővült. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 18, a behozatalban 26 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 6,7 százalékkal romlott, a forint árfolyama az euróhoz mérten 3,1, a dollárral szemben 11 százalékkal gyengült.

Csütörtökön közli a Pénzügyminisztérium (PM) a gyorstájékoztatóját az államháztartás központi alrendszerének május végi helyzetéről. Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 326,2 milliárd forint hiánnyal zárt áprilisban, ezzel a négyhavi deficit 2635,6 milliárd forintra nőtt, ami a 3152,7 milliárd forintos éves előirányzat 83,6 százaléka. Az első négyhavi hiány több mint két és félszerese az egy évvel korábbinak, 152,5 százalékkal magasabb annál. A központi költségvetés deficitje éppen háromszorosa lett a tavalyi 890 milliárd forintnak, a tb-alapok hiánya viszont mindössze 13,4 százaléka a tavalyi 139,1 milliárd forintos összegnek. A központi alrendszer bevételei 9824,6 milliárd forintot tettek ki április végéig, 1950,8 milliárd forinttal, 24,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A kiadások 12 460,2 milliárd forintot értek el, ami 3542,8 milliárd forinttal, 39,7 százalékkal több a tavalyinál.

Szintén csütörtökön adja ki a KSH a szálláshelyek áprilisi forgalmának adatait. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma márciusban 1,427 milliót tett ki, több mint öt és félszeresére nőtt 2021 márciusához képest, 2019 azonos hónapjához mérten azonban 28 százalékkal csökkent. A szálláshelyek összes bruttó árbevétele folyó áron hat és félszeresére, 32 milliárd forintra nőtt a tavalyi bázisidőszakhoz képest. A márciusi adatok szerint a belföldi vendégéjszakák száma 747 ezer, a külföldieké 680 ezer volt. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma - elsősorban a járványügyi korlátozások miatti alacsony tavalyi bázis következtében - 2022. márciusban több mint négy és félszeresére nőtt 2021 azonos hónapjához viszonyítva, azonban 23 százalékkal elmaradt a járvány előtti, 2019. márciusitól. A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma hétszeresére emelkedett, de még így is 31 százalékkal kevesebb volt a 2019 azonos időszakinál.