A geopolitikai bizonytalanságok mozgatják jelenleg a világgazdaságot, legalábbis ezt tették az első helyre az Oxford Economics globális felmérésében megkérdezett vállalatvezetők, akik rövid távon emiatt aggódnak ma a legjobban – derült ki Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzőjének a pénzintézet agrárkonferenciáján tartott előadásából. Ma már számos geopolitikai gócpont van a világban: ott a Közel-Kelet, Tajvan, az orosz-ukrán háború, hogy csak a legnagyobbakat említsük, és nem szabad megfeledkezni a néhány héten belül esedékes amerikai elnökválasztásról sem.

Utóbbiról elmondta, hogy a nyári szünetre még úgy ment el mindenki, hogy szinte biztosan republikánus elnöke lesz az USA-nak – azóta gyökeresen megváltoztak erőviszonyok, ma már fej-fej mellett áll Kamala Harris és Donald Trump. Az Economistra hivatkozva elmondta – a gazdasági lap folyamatosan frissíti a különböző felmérésekkel, hogy áll a két elnökjelölt –, hogy szinten naponta változnak az erőviszonyok: három napja még a demokratapárti politikus volt egy hajszálnyival előrébb, ma reggel azonban már a republikánus exelnök vezetett.

Fókuszban a Közel-Kelet

A geopolitikai gócpontok közül most a közel-keleti helyzet van leginkább reflektorfényben: ennek a konfliktusnak az „alakulása” mozgatja most leginkább az energiaárakat. Trippon Mariann a Hormuzi-szorost hozta fel példaként:

ezen a szoroson megy keresztül a világkereskedelem körülbelül ötöde.

A piacok pedig attól tartanak, ha tovább eszkalálódik a helyzet, és Irán lezárja a szorost – vagy adott esetben szankcionálnák Iránt, mely így reagálna –, akkor az óriási olajár-emelkedést jelentene, rövid időn belül 100-125 dollár közé ugrana az olaj ára.

A jó hír, hogy ez sem Iránnak, sem az USA-nak nem az érdeke – tette hozzá az elemző.

Európa szenved, így mi is

Magyarország fő exportpiaca, az euróövezet „szenved”: az év eleji fellendülés kifújt, nagyon lomha a konjunktúra, és a különböző indikátorok sem azt vetítik előre, hogy megindulna a fellendülés. Az elemző hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban sokszor hallhattunk olyan – főképp kormányzati kommentárokat –, hogy „azért marad el a növekedés a várttól, mert keveset fogyasztunk”, azaz mi vagyunk a hibásak. 

Ha a számok mögé nézünk, akkor cáfolni lehet, hogy fogyasztási probléma lenne ebben a képletben 

– emelte ki Trippon Mariann, hozzátéve, hogy a CIB-nél is folyamatosan lefelé kellett változtatniuk a növekedési prognózisukat, viszont „pont a fogyasztáshoz nem kellett nyúlnunk”, mert a fogyasztók „épp azt csinálják, ami elvárható volt tőlük”.

„Fogyasztás összeomlásáról egyáltalán nem beszélhetünk, de az tény, hogy lassan növekszünk” – fogalmazott az elemző. 

Sokkok sújtotta háztartások

Az elmúlt években volt Covid, háború, magas infláció – ezeknek a sokkoknak voltak a leginkább kitéve a háztartások. A háztartások pedig nem robotok, pszichológiai okok is vannak a fogyasztás mögött, és jelenleg mindenki óvatos, kivár, hogy nem-e jön egy újabb sokk.

A magas inflációnak pedig volt egy olyan hatása is, hogy erodálta a reálrétékét a megtakarításoknak – a fogyasztók pedig most azon dolgoznak, hogy megtakarításaik reálértékét valahogy „visszahozzák”. „Lehet, hogy nominálisan rekordszinten van a megtakarítások értéke, de reálértéken messze nincs ott” – tette hozzá.

Az elemző szerint a fogyasztás idén összességében 3-4 százalékkal nőni fog – tehát a „hiba” nem itt van, amikor azt nézzük, hogy a kormányzat által korábban várt 4 százalékos GDP-növekedésből csak 1,5 százalék lesz.

Összeomló beruházások

Ugyan az export is csökken, de a legnagyobb gond, hogy a beruházások összeomlottak – hangsúlyozta az elemző, aki szerint amíg a fogyasztásban nem lógunk ki a régiós sorból, sőt, ott vagyunk az elején, addig a beruházásokat nézve már lefelé lógunk ki, de nagyon.

A GDP arányában reálértelemben 2018-19 óta folyamatosan csökkennek a beruházások – nominálisan, forintban nőnek ugyan, de „ez az infláció miatt csak egy illúzió”. 

„Ha gyenge a keresletem, és nem is látom, hogy mikor élénkülhet majd, ha különböző sokkok értek az elmúlt időszakban, munkaerőhiány van, bértömegem emelkedik iszonyatosan – ilyen helyzetben nem biztos, hogy racionálisan nézve a beruházás mellett döntünk” – vázolta a cégvezetők közvélekedését az elemző. 

Ugyanakkor még csak nem is ez veti vissza leginkább a beruházásokat: az állami beruházások estek vissza a leginkább, köszönhetően a különböző költségvetési megszorításoknak, kiigazításoknak. 

A Covid alatt, illetve a világjárvámnyt követően 7 százalék feletti GDP-arányos költségvetési hiányok keletkeztek, majd a választások előtt költségvetési lazítások, fiskális intézkedések voltak – ezek után már nem lehetett elodázni a költségvetési kiigazításokat, azokra Trippon szerint szükség volt, hogy el tudjuk érni a hiánycélok tartását. Csak az idén sok ezer milliárd forintnyi állami beruházást halasztottak el.

Elfogy a szakképzett magyar melós

Idén még gyenge növekedési környezetben kell dolgozni, azonban jövőre már fokozatosan növekszik majd a termelési aktivitás: jövő év második felében már a külső konjunktúra is javulni fog, ami húzza majd az ipart (például aksi- és gépgyártást) és az exportot is.

„Arra számítunk, hogy ha nem üt be a krach, nem lesz totális vámháború, nem jön egy újabb világjárvány, a közel-keleti helyzet nem eszkalálódik tovább, akkor a 3 százalékos növekedést el tudjuk érni” – tette hozzá Trippon Mariann.

A munkaerőpiacról elmondta, hogy „kevés a szakképzett munkaerő, ezért drága”: a következő években nagyon komoly verseny lesz értük, és ez nem fog változni például attól, mert lassul a növekedés. 

„A munkaerőhiány tartósan velünk marad, mert a demográfia egy brutális korlát”

– hangsúlyozta az elemző, hozzátéve, hogy 500 ezer ember „esik ki” 20 év alatt a magyar munkaerőpiacról, csak 2032-ig 250 ezer ember megy el nyugdíjba.

Nemzetgazdasági szinten kevés lesz a szakképzett munkaerő, így ki kell majd termelni a cégeknek ennek költségét – azaz az emelkedő béreket –, és előtérbe kerül, egyre fontosabb lesz, hogy hogyan tud egy cég hatékonyságot és termelékenységet növelni.

Mi lesz a forinttal?

A forint árfolyama jövőre várhatóan a 400-as szint felett alakul az euróval szemben – mondta Trippon. Szerinte átmeneti erősödés jöhet, de a nominális árfolyam gyengülő pályán marad. „Amikor korábban erősödni tudott a forint, az a brutális kamatkülönbözetnek volt köszönhető – ez mára megszűnt.”

Az utóbbi hetekben azt láttuk, hogy a „jó globális hangulat” ellenére nem tudott erősödni a magyar fizetőeszköz, az szinten maradt, viszont ha „rossz volt a befektetői hangulat”, akkor azonnal gyengült a forint.

Miket néznek a befektetők, amikor a forintot vizsgálják?

  • A költségvetés helyzetét.
  • Az uniós forrásokat – azaz, hogy jönnek-e, vagy sem.
  • Mi lesz 2025. március 4-én? (Ekkortól lesz új elnöke a jegybanknak. Ezt sokszor úgy fordítják le az elemzők, hogy a váltás – lévén, hogy a kormánypárti többségnek köszönhetően egy „kormánybarátabb” MNB-elnök jöhet –  alacsonyabb kamatot, gyengébb árfolyamot eredményez majd.)

Összességénben az elemző – és a konferencia résztvevőeinek döntő többsége szerint egy év múlva (is) 4-essel fog kezdődni jövőre a forint árfolyama az euróval szemben – mondta Trippon Mariann, hozzátéve azt is, hogy sokkal nagyobb lehet jövőre az árfolyam volatilitása, azaz sokkal nagyobb kilengések jellemezhetik majd a forint árfolyamát.