Hétfőn közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a keresetek január-szeptemberi, és a szolgáltatások külkereskedelmének idei harmadik negyedévi statisztikáit. Augusztusban a bruttó átlagkereset 391 600 forint volt, 9,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, az év első nyolc hónapjában pedig 395 400 forintot tett ki, míg a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 ezer 900 forintot, mindkettő 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A 3,9 százalékos augusztusi inflációval számolva a reálkeresetek 5,0 százalékkal emelkedtek augusztusban a múlt év azonos hónapjához viszonyítva.
Idén a második negyedévben a szolgáltatások euróban számított exportja 40, importja 25 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az aktívum 790 millió euró volt, 1634 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál. A koronavírus okozta járvány gazdasági hatásai a szolgáltatás-külkereskedelem több területén az előző negyedévihez képest még tovább fokozódtak. A többlet jelentős mérséklődése elsősorban a turizmus aktívumának drasztikus, 86 százalékos visszaesésével magyarázható, de hozzájárult a szállítási szolgáltatások egyenlegének 69 százalékos romlása is.
Kedden jelenik meg a GDP harmadik negyedévi második becslése, és az ipari termelői árak októberi adata. Az előzetes adatok szerint Magyarország bruttó hazai terméke a nyers adatok szerint 4,6 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,7 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A harmadik negyedévben megindult a kilábalás a járvány okozta válságból, a második negyedévhez képest 11,3 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint.
A legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye emelkedett. A gazdasági teljesítmény éves csökkenését legnagyobb mértékben az információ, kommunikáció, illetve a pénzügyi szolgáltatások növekedése mérsékelte. Az első három negyedévben a nyers adatok szerint 5,6 százalékkal csökkent a nemzetgazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Kedden a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) közzéteszi a novemberi beszerzésimenedzser-indexet (BMI). A BMI szezonálisan kiigazított októberi értéke 50,1 pontra emelkedett a szeptemberi 48,7-es értékről, a válaszadók az előző havinál kedvezőbb folyamatokról számoltak be. A BMI 50 százalék feletti értéke a feldolgozóipari tevékenységek fellendülésére, 50 százalék alatti értéke a recesszió irányába való elmozdulásra utal.
Szerdán a külkereskedelem szeptemberi részletes adatait közli a KSH. A november 6-án kiadott első becslés szerint szeptemberben az export euróban számított értéke 4,6 százalékkal nőtt, az importé 2,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A külkereskedelmi mérleg egyenlege tavaly szeptemberhez képest 665 millió euróval javult, 1,141 milliárd euró exporttöbbletet mutatott. Az előző hónaphoz viszonyítva jelentős mértékben emelkedett a külkereskedelmi forgalom, az export 28, az import 18 százalékkal bővült. Az első három negyedévben az export 7,9 százalékkal, az import 8,4 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához viszonyítva, az exporttöbblet 3,666 milliárd eurót tett ki, 139 millió euróval nőtt.
Csütörtökön a kiskereskedelmi forgalom októberi alakulásáról közöl adatot a KSH. Szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 1,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Augusztushoz mérve 1,0 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,0 százalékkal nőtt, míg a nem élelmiszer kiskereskedelmi üzletekben 3,8 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 9,8 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Az első három negyedévben 0,5 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi üzletek forgalma a múlt év azonos időszakához viszonyítva.
Pénteken az ipari termelés októberi előzetes adata jelenik meg. Szeptemberben az ipari termelés a nyers adatok szerint 2,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 1,0 százalékkal csökkent. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás 2,3 százalékkal nőtt. Az iparon belül 97 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 3,3 százalékkal nőtt, a bányászaté 26 százalékkal visszaesett. Az energiaipar kibocsátása 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari termelés 32 százalékát adó járműgyártás 7,8 százalékkal bővült egy év alatt, a feldolgozóiparban 14 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás 6,0 százalékkal emelkedett.