Kedden tartja októberi ülését a jegybank monetáris tanácsa. Az előző, szeptemberi ülésén a testület - az augusztusi döntéséhez hasonlóan - nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,6 százalékos szintjén, és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta a mínusz 0,5 százalékos és 1,85 százalékos határok között. A júniusi és a júliusi ülésen is 15-15 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a monetáris tanács, ezt megelőzően 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon.

A kamat szinten tartását a tanács azzal indokolta, hogy az alapkamat 0,60 százalékos szintje fenntartható módon támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását. A gyakorlatban ugyanakkor az egyhetes betéti kamatot már két nappal később elszakította az alapkamattól és 15 bázisponttal magasabban hirdette meg, amit azóta is fenntart.

Kapcsolódó

Bejelentette a testület azt is, hogy a növekedési kötvényprogram keretét 750 milliárd forintra emelik. Leszögezték, hogy a járvány második hulláma miatt a gazdasági kilábalás a korábban vártnál jobban elhúzódik, a magyar gazdaság teljesítménye 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet.

A monetáris tanács szeptemberi ülésén tárgyalta a negyedévenként esedékes Inflációs jelentést, amelyben a korábbi 0,3-2,0 százalékos idei GDP-növekedési előrejelzését 5,1-6,8 százalékos csökkenésre rontotta, az inflációs előrejelzését pedig 3,2-3,3 százalékról 3,5-3,6 százalékosra emelte.

Csütörtökön közli a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének szeptember végi részletes pénzforgalmi adatait.

A három hete publikált előzetes tájékoztatás szerint a központi alrendszer hiánya szeptemberben mindössze 9 milliárd forint volt, és ezzel a kilenchavi deficit 2270,3 milliárd forintra emelkedett.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idei második módosított finanszírozási tervében a májusban becsült 1890 milliárd forintról 3600 milliárd forintra emelte idei pénzforgalmi deficit előrejelzését.

Az előzetes adatok szerint az első kilenc hónapban a központi költségvetés 1841,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 441,8 milliárd forintos hiánnyal zártak, az elkülönített állami pénzalapok 13,3 milliárd forintos többletet mutattak. Szeptemberben a központi költségvetés 31,2 milliárd forint, az elkülönített alapok pedig 15,6 milliárd forint többlettel, a társadalombiztosítási alapok viszont 55,9 milliárd forint hiánnyal zártak.