A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a szervezetlen értékesítés betett a magyar málnának - írta a Napi.hu június végén. A tíz évvel ezelőtti 700-900 hektárnyi termőterület a töredékére csökkent, ahogy a termésmennyiség is.
Drasztikus csökkenés és jelentős növekedés
Most kiderült az is, hogy a málnaprobléma miatt külföldről kell pótolni a gyümölcsöt, ezt mutatja a málnamérleg. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint tavaly több mint 349 tonna friss málna jött az országba külföldről, ez 30 százalékos növekedést jelentett. Közben mindössze 0,7 tonna málna ment külföldre, ez pedig drasztikus, 70 százalékos csökkenés.
A fagyasztott málnánál is hasonló a helyzet, 2950 tonna érkezett külföldről, ami 10 százalékos növekedésnek felel meg. Ezzel párhuzamosan a kivitel 20 százalékkal 1032 tonnára esett. Az idei év első öt hónapjában a külföldről jövő fagyasztott málna mennyisége 33 százalékkal csökkent.
A Budapesti Nagybani Piacon egyébként a magyar málna június elején jelent meg, akkor 2500 forintos kilós áron, a múlt héten már olcsóbb volt, 1475 forint.
Drágulás külföldön
Tehát bár nyáron olcsóbb lett a Nagybanin a málna, a külföldi gyümölcs drágult. Európában a legnagyobb málna termelő Szerbia, ott a rossz időjárás és növényegészségügyi problémák miatt csökkent a termék. A termelői ár pedig 10-14 százalékkal nőtt.
Az európai málnaporondon második legnagyobb termelő Lengyelországban durvább drágulás volt, az idei málnatermés csökkenése miatt. A félkilós csomagolású málna piaci ára 45-55 százalékkal 14-16 zlotyra, azaz 2100-2500 forintos szintre nőtt. A fagyasztásra szánt málna eladási ára pedig kilónként 1,5-1,7 euróra nőtt, ez duplája a tavalyinak.