Szeptemberben már elérte a 6354 milliárd forintot a forgalomban lévő készpénzállomány, amely az államnak rengeteg többletköltséget jelent. Emellett a Századvég azzal érvel, ha ezt az összeget úgy kezelnék, mintha a lakosság állampapírba rakná, akkor évente mintegy 151 milliárd forintot kereshetnének a háztartások - derül ki a Világgazdaság cikkéből.
Regős Gábor szerint a kalkulációt úgy végezték el, hogy az egyéves magyar állampapír 3 százalékos kamatát vették alapul a tavaly 5162 milliárd forintos készpénzmennyiség mellett.
Magyarországon a 2011-es népszámlálás adatai szerint 4,04 millió háztartás volt, így a 151 milliárd forint egyesével leosztva 37 ezer forintos veszteséget jelent.
"A jegybank egy korábbi számítása évente százmilliárd forint körüli összegről beszélt, míg a Pénzügyminisztérium 400-500 milliárd forintos költséget becsül" - mondta a lapnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arról, hogy mekkora lehet a teljes lakossági veszteség azon, hogy nem befektetve van az emberek pénze.
Az államnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közlése szerint tavaly 11 milliárd forintba került a pénzgyártás (6,4 milliárd forint a bankjegyekre, 4,5 milliárd forint az érmékre ment el). Igaz, ez az összeg az új, biztonságosabb bankjegyek bevezetése miatt az átlagosnál nagyobb összeg.
A kormány készpénzmentesítésre szánt eszköze a Magyar Állampapír plusz (MÁP+). A szuperkötvényből a júniusi indulás óta már csaknem 2400 milliárd forintnyi fogyott, igaz, itt nem csak új befektetők ugratták meg a szintet: sokan eladták a meglévő, alacsonyabb kamatozású betéteiket, állampapírjaikat és abból vásároltak kötvényeket. Emellett már intézkedni is kellett, hogy lombardhitelből ne lehessen MÁP+-t vásárolni.