Tavaly 52 napot kellett várni egy szakemberre, míg egy évvel korábban még 58 napig kellett az építkezőknek türelemmel lenni, ez derül ki a Mapei szakemberkutatásából. Ez kismértékű, 10 százalékos csökkenést jelent. Összehasoníltásképpen 2020-ban 135 nap volt a várakozási idő, mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

Tavaly 33,5 milliárd forint volt a Mapei magyarországi árbevétele, ami 0,2 százalékos növekedést jelentett, az árakat csak minimális emelték. Magyarországon 2023-ban a GDP növekedése 0,8 százalékos volt, az építőipar 5 százalékot esett vissza értékben, mennyiségben pedig 25 százalékkal csökkent, például a hőszigetelési piac 50 százalékot zuhant, sorolt néhány adatot az ügyvezető. 

Az építőipari alapanyaggyártónak fontos a minőségi szakemberképzés, tavaly 13 ezren kaptak bizonyítványt az általuk szervezett tanfolyamok végén. A 2023-as referencia munkák között említette a W Budapest Hotel teljes hideg és meleg burkolását, a bonyhádi Ermel-Vojnits mauzóleumot, és a Vízivárosban lévő Szilágyi Dezső téri templomot is.

Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője
Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője
Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

2024-es kilátásokkal kapcsolatban Markovich Béla elmondta, nem túl rózsásak. Ugyanakkor az idei évre 38 milliárdos árbevételt terveznek.

Jelenleg 1600 szakember van a szakemberajánló rendszerükben, és az a cél, hogy ötezer jó szakemberre feltornázzák ezt a számot. 

Tények a szakemberhiányól

A szakemberhiány megyei megoszlása változatos képet mutat. A legkevesebbet, csupán 36 napot Hajdú-Bihar vármegyében kell várni, míg Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kiemelkedik a magas, 89 napos várakozási idővel. Az országos átlag alatt marad a szakemberhiány Budapesten 43 napos várakozási idővel, Pest megyében 47 nappal, Komárom-Esztergom megyében 38 nappal, valamint Fejér megyében 48 nappal.

Szakmánkénti várakozási idő:

  • burkolóra 57 napot;
  • kőművesre 59 napot;
  • generálkivitelezőre 53 nap;
  • épületszigetelőre 54 napot kellett várni.

Majdnem ötödével drágult a burkolás

Tavaly 10 215 forint volt egy négyzetméterre a munkadíj ez 18 százalékos növekedés, ami nagyon sok, mondta Markovich Béla. Példaként említette Budapest a legdrágább itt 12 046 forintot kértek a vállalkozók egy négyzetméterért, ráadásul a fővárosban 20 százalékkal magasabb a munkadíjak, mint az országos átlag.

A fővárosban 28 százalékkal és Pest vármegyében, 31 százalékkal emelkedtek munkadíjak . A legalacsonyabb, 13 százalék munkadíj növekedés Dél-Dunántúlon, valamint 16 százalék a Nyugat-Dunántúlon volt.

Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

Négyzetméterárak (bruttó) :

  • Budapesten 12 046 forint;
  • Pest megyében 12 364 forint;
  • Észak-Alföldön 7 649 forint;
  • Dél-Alföldön 7 985 forint;
  • Közép-Dunántúlon a négyzetméterár 8 410 forint;
  • Nyugat-Dunántúlon kissé magasabb 8 517 forint;
  • Dél-Dunántúl 8 078 forint;
  • Észak Magyarországon a munkadíjak átlaga 8 324 forint volt tavaly.

Idén a vállalkozók 60 százaléka munkadíjemelést tervez, átlagosan 12 százalékkal drágítanának.

Ugyanakkor az Economx esetleges munkadíj csökkenéssel kapcsolatos kérdésére Markovich Béla azt mondta, még ez is megtörténhet, mert a drágítás nem lesz opció.

A munkadíj emelés okai között az inflációt, a költségek emelkedését, a dráguló életet, az alapanyagárak emelkedését, és az üzemanyagárak emelkedését említették a vállalkozók. Aki pedig nem tervez áremelést, azok 33 százalékának megfelelő a munkadíj összege.

Kapcsolódó

Nem ütött még be a Csok Plusz

A válaszadók 44 százalék azt mondta, hogy a csokhoz képest csökkent az érdeklődés a szakemberek iránt, 32 százalék szerint pedig nem változott. A piaci kihívások következményeként a szakemberek 58 százalék szerint rossz irányba mennek a dolgok az építőiparban, 16 százalék nyilatkozott csak pozitívan. Markovich Béla az Economxnak azt mondta, azért nincsenek jól a szakemberek, mert nem látják a jövőt.

Míg korábban akár egy évre előre tele volt a naptárjuk, most 45-50 napra látnak csak előre.

Ugyanakkor az jó hír, hogy elkezdtek visszaszorulni a kóklerek, erre a kutatásban résztvevő szakemberek közül minden ötödik voksolt. Nincs a legjobb helyzetben az építőipar, nagyon sok külső körülmény befolyásolja a szektort, de sok tényezőre nincs befolyásuk, mondta az ügyvezető.

Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője
Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője
Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

Globális eredmények

4,1 milliárd euró volt a konszolidált globális árbevétele a Mapeinek, és az idei évben is komoly növekedésre számítanak, ez az eredmény a folyamatos beruházások eredménye, több 100 millió eurót fektetnek be különböző országokban azért, hogy diverzifikálják a termelést, mondta Luca Damia, aki a Mapei Csoport képviseletében beszélt.

Egy évvel korábban a Mapei Csoport globális árbevétele megközelítette a 4 milliárd eurót, 2021-ben 3,3 milliárd euró volt, erről itt írtunk korábban.

Több mint 12 500 munkavállalót foglalkoztatnak, ez 10 százalékos emelkedés egy év alatt. Az építőipari cég 57 országban Európában, Afrikában, Amerikában, Ázsiában és Óceániában is jelen van. Több mint 100 leányvállalata van 86 termelőüzemet működtetnek. A cég stratégiája, hogy ha több mint 400 kilométert kell utaznia egy terméknek, akkor nem lennének elég versenyképesek.  Az olaszországi gyökerekkel rendelkező vállalat 86 éve létezik, eleinte festékeket állítottak elő, aztán az építőanyagok világában vetették meg lábukat, majd a hidegburkolás, a kerámialapok területén találták meg a helyüket.