Az MNB a tűzzel játszik, amikor arra hivatkozik, hogy Magyarország más, mint a többi feltörekvő ország, ezért a soha nem látott alacsony inflációra alapozva folytatni akarja alapkamata csökkentését - idézi az FT Peter Attard Montalto, a Nomura elemzőjének múlt heti értékelését. A szakértő ezt akkor mondta, amikor a forint éppen magához tért a nagy gyengülés után, és árfolyama visszatért a 308 forint/eurós szintre.

Alig néhány munkanap telt csak el, és e hét elején újabb huppanás következett: hétfőn megvolt a 312-es szint is és a nap végi 311 forint azt jelentette, hogy egy nap alatt 1,2 százalékkal gyengült a magyar valuta. (Kedd reggel 312 felett járt az euró - a szerk.)

A magyar kormányt idegesítheti, hogy a forintot magával ragadta a feltörekvő piacokon kialakult eladási hullám, hiszen a hivatalos propaganda szerint a munkanélküliség csökken, az infláció minimális és világos jelei vannak a gazdaság kilábalásának. Az elemzők egy része szerint persze nem ilyen szép a kép: a munkanélküliséget a közmunka és a külföldön dolgozók hazai elszámolása, az inflációt pedig a rezsicsökkentés szorítja le.

Akkor most mi van?

Tény viszont, hogy a költségvetési hiányt féken tartják, az élénk exportnak köszönhetően rekordszintre emelkedett a külkereskedelmi többlet és nagyjából egyetértés van abban, hogy a GDP két százalékkal emelkedhet 2014-ben. Mindez nem elég? - teszi fel a szónoki kérdést az FT régiós tudósítója Kester Eddy.

Montalto szerint nem. Egészen röviden fogalmazva arról van szó, hogy a piacok lassan ráébrednek, hogy Magyarországon a túlságosan mélyre vitték le a reálkamatokat. Az alacsony inflációra alapozva az MNB minden mást zárójelbe téve vagdosta az alapkamatot. Az elemző helyi tisztviselőkkel folytatott beszélgetései alapján úgy látja, hogy a budapesti döntéshozók tartósan alacsony inflációra számítanak, ami utat nyit a hitelköltségek további enyhítése előtt.

Ezt segítheti, ha az Európai Központi Bank is enyhít monetáris politikáján, mivel ennek eredményeként nem zsugorodna a magyar és az eurózónás befektetési lehetőségek közti eltérés. Mindehhez párosul egy erős hit abban, hogy "Magyarország más" bármely más országgal, főként a nagyobb feltörekvő országokkal összevetve, illetve hogy a feltörekvő piaci felfordulás átmeneti. Így minden rendben lehet, ha a piacok is felismerik, hogy Magyarország más, és a külpiaci helyzet normalizálódik.

Nyisz, nyisz, nyisz

Erre alapozva a magyar jegybank döntéshozói kitartanak a kamatcsökkentés stratégiája mellett. Montalto úgy látja, hogy az MNB jelenleg a pénzügyi stabilitás töréspontját a 340-350 forint/eurós árfolyamnál látja, ami jó messze van a múlt heti 314 forintos szinttől. A bank háttérbe tolja a gyenge forint káros hatását a háztartások fogyasztására, miután az árfolyamgátnak köszönhetően az adósok jelentős része esetén a forint árfolyama nem érinti közvetlenül a devizahitelek havi törlesztőrészleteit.

Ez magyarázhatta, miért fogadta nyugodtan az jegybank vezetősége a magyar deviza múlt heti gyengülését. Az MNB a jelenlegi piaci körülmények között nem látja szükségét a kamatemelésnek vagy a forintvásárlásoknak, amivel támaszt adhatna a forint árfolyamának. Láthatóan attól tartanak, hogy az ilyen beavatkozások pánikhangulatot keltenének és arra utalnának, hogy Magyarország mégsem más, mint a többi feltörekvő ország.

A szakértő szerint az MNB monetáris tanácsának kamatcélja 2,5 százalék - ez megegyezik a lengyel alapkamattal. Hacsak a forint nem száll el a 340-es szint fölé, tovább nyesegetnek, amíg el nem érik ezt a céljukat.

Játszanak a...

Ha az előbbieket tekintjük az MNB alapállásának, akkor két dologtól függ, mi lesz a történet vége. Az egyik, hogy a "Magyarország más" tételt magukévá teszik-e a befektetők, a másik, hogy miként alakul a nemzetközi piaci környezet. Nagyon szerencsés esetben a két körülmény egyaránt a bank ízlése szerint alakulhat. Ez utat nyitna az alapkamat további lefaragása előtt.

Ha a feltörekvő piaci hangulatváltások hullámokban érkeznek a következő hónapokban vagy akár évben, akkor az MNB minden további kamatvágása azzal jár, hogy a következő negatív külpiaci hullám gyengíti a magyar gazdaság ellenálló-képességét. Ezzel nő egy nagyobb tőkekivonás - forintgyengülés - veszélye. Ennek tükrében az MNB stratégiája egyenértékű azzal, hogy a bank döntéshozói a tűzzel játszanak - ismételte meg Montalto múlt héti álláspontját.