Már kirepült 150 milliárd a 2017-es büdzséből - napirenden a módosítás

Több száz milliárd forintos szakadék tátong a valóság és a 2017-es költségvetési tervek között, ugyanis a tavaly május-júniusban fixált törvény életbe lépése óta számos olyan intézkedést hozott a kormány, amely alapjaiban teszi betarthatatlanná a költségvetést. A büdzsét ugyan június első napjaiban elfogadta a parlament, de az a márciusi tervezési paramétereket tükrözi, azok pedig teljesen elavultak. Más lett a makropálya, időközben elfogadták a szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos és a társasági adó 1-10 százalékpontos csökkentést - a két tétel akár 600 milliárd forintos differenciát jelent a költségvetési törvény és a várható pálya között.

Már elköltötték a tartalékot

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A kormány ráadásul 2016 utolsó két hónapjában szorgalmasan kezdte újraírni a 2017-es költségvetést, a lapunk számításai szerint csak a megjelent nyilvános kormányhatározatokban 151,3 milliárd forint pluszkiadásra vállalt kötelezettséget a kabinet az elfogadott költségvetésen felül. E 151,3 milliárd forint túlnyomó részére nincs fedezet a büdzsében, a tételek többségére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek kell forrást találnia. A költségvetésben 110 milliárd forint van elkülönítve a rendkívüli kormányzati intézkedésre - vagyis ez a költségvetés általános tartaléka -, de ez a pénz sem elég a november-decemberi ígéretek teljesítésre.

Magyarán a költségvetésben mintegy 750 milliárdos átrendezésre lesz szükség, ami bőven kimerítené a pótköltségvetés szükségességét - ám a 2011-es új államháztartási törvényből kigyomlálták a a pótköltségvetés intézményét, annak negatív jelentéstartalma miatt. Egy pótköltségvetés ugyanis egy komplett új költségvetés kidolgozást jelentené, ezzel szemben egy 750 milliárdos módosítás megúszható egy 10-15 oldalas törvényjavaslattal, érdemi számítások és modellezések nélkül.

Mivel a kormány a költségvetés végrehajtásért felel, az elfogadása a parlament feladata, ekkor összeget pedig az NGM nem tud törvényesen biztostani a kormány számára, egyetlen megoldás maradt: a 2017-es költségvetés módosítása - ami az adó- és járulékcsökkentések miatt amúgy is napirenden van. Varga Mihály korábbi nyilatkozta szerint a 2017-es költségvetés módosítása márciusban várható, áprilisban viszont már a 2018-as tervet akarják tárgyalni a parlamentben.

A november-decemberben elköltött 151,3 milliárd forintból 10,6 milliárd forintnak van fedezete, ezt a kormány a "Modern Városok program" 152 milliárd forintos soráról csoportosítanák át.

A legtöbb pluszpénz a stadionokra megy

2016 utolsó két hónapjában összesen 35 kormányhatározat jelent meg a Magyar közlönyben, amely összesen 37 esetben vállalt az elfogadott költségvetésen túl kiadási ígéreteket a 2017 büdzsé terhére. A legtöbb pénzt a sportberuházásokra ígérte a kormány, 59,9 milliárd forintot. A pénz bő fele, 34,2 milliárd forint a nemzeti olimpia központ, vagyis az új Puskás stadion építésére kell. Az idei költségvetésben amúgy is elkülönítettek 35,8 milliárdot a stadion építésére, ehhez most hozzácsapnak még közel ugyanekkora összeget - azaz csak a Puskás stadionra elvileg az idén 70 milliárd forintot költhetnek el.

A kormány döntése szerint jut még plusz pénz a Bozsik stadion építésére és a 2019-es Maccabi-játékok szervezésre: 3,4 milliárd, illetve 2,5 milliárd forint. Mind a két költségvetési sor szerepelt az eredeti büdzsében, ám a parlament 300-300 millió forinttal támogatta volna a programokat, a kormány szerint ennek nyolc-tízszeresét is megkaphatja a két projekt.

A második legnagyobb tételt a politikai célú kiadások teszik ki, ezekre a projektekre 36,5 milliárd forintot szavazott meg a kormány. A legtöbb pénz a déli határkerítés őrzésére mehet: csak az idei költségvetésből 30,8 milliárd forintot kap a rendőrség és a honvédség.

Kiugró tétel az a 3,9 milliárd forint, amit a kormány a leendő budai várbéli miniszterelnöki szoba belső kialakítására szavazott meg. A kormányfő 2018 tavaszán költözne a Várba, ám ezzel még nem ér véget a hurcolkodás: a kormány arról is döntött, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium várba költözéséhez 2018-as költségvetésbe 15 milliárd forintot kell majd betervezni.

Ludovika, Liget Budapest, kastélyprogram

A kormány pénzköltő döntései között meglepően nagy súllyal szerepelnek a kulturális kiadások: erre a célra 30,6 milliárd forintot szavazott meg a kabinet, ami 13 különböző tételből áll össze. A legnagyobb keretet, 7 milliárd forintot a Moholy-Nagy Egyetem új campusára szavazták meg, de 3,6 milliárd jut a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)  Ludovica Campusára is. A Ludovica a kormány egyik kedvenc kiemelt projektje, az elmúlt években már több tízmilliárdot költöttek erre az egyetemi  épületegyüttesre. Csak a 2017-es büdzsében eredetileg 13,5 milliárd forintot szavaztak meg NKE működésére, fejlesztésére, ehhez jön most a plusz 3,6 milliárd.

A kormány döntése szerint 4,7 milliárd forintot kap az Országos Széchenyi Könyvtár informatikája, de 3,5 milliárdot szavaztak meg a nemzeti kastélyprogramra is. A kastély- és várprogram eredetileg nem szerepelt a költségvetésben, a törvény elfogadása után találták ki. A programban 30-40 vár és kastély felújítása finanszírozható, vagyis ez a 3,5 milliárd a feladathoz képest nem jelentős tétel - itt további kiadásnövelésre lehet számítani főleg a következő években. Mindezt jó jelzi, hogy a kastély- és várprogramon felül csak idén 3,7 milliárdot költene a kormány a városligeti Vajdahunyad-vár felújítására. A vár renoválásának kettős apropója van, egyrészt a folyamatban lévő Liget Program, másrészt a tervezett 2024-es budapesti olimpia helyszínei között is szerepel a városligeti műemlékegyüttes.

Tízmilliárd a nemzeti kereskedőháznak

Gazdasági célú beruházásokra összesen 18,7 milliárdot szavazott meg a kormány: ebből kiemelkedik a érdi csatornahálózat 4,7 milliárdos fejlesztése - a Modern Városok program keretében - erre a tételre ezért megvan a fedezet. A Magyar Nemzeti Kereskedőház működtetésére 3,3 milliárdot szavaztak meg - a kormányhatározatban nem szerepel indoklás, ám kiderül a decemberi határozatból, hogy 2016 utolsó napjaiban 3,6 milliárdot kaptak, 2017-re pedig 3,8 milliárdot ígértek. Így a kormány egyetlen döntésével 10 milliárdot utalt ki az átláthatatlanul működő külügyminisztériumi szervezet finanszírozására.

Idén 2,6 milliárd forintot költenek a kecskeméti katonai repülőtér fejlesztésre. A cél, hogy a honvédségi bázisból egy többcélú, katonai-polgári reptér váljon, de jut 3 milliárd forint az e-közbeszerzések üzemeltetésére is.

Szociális kiadásokról is döntött a kormány, két tételről van szó: 8,1 milliárd forinttal elindul a kárpát-medencei óvodaprogram, amely határon túli óvodák fejlesztését célozza, és 500 millió forintot szavaztak meg a Siketekek és Nagyothallók Országos Szövetségének támogatására.