Már kirepült 150 milliárd a 2017-es büdzséből - napirenden a módosítás

Több száz milliárd forintos szakadék tátong a valóság és a 2017-es költségvetési tervek között, ugyanis a tavaly május-júniusban fixált törvény életbe lépése óta számos olyan intézkedést hozott a kormány, amely alapjaiban teszi betarthatatlanná a költségvetést. A büdzsét ugyan június első napjaiban elfogadta a parlament, de az a márciusi tervezési paramétereket tükrözi, azok pedig teljesen elavultak. Más lett a makropálya, időközben elfogadták a szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos és a társasági adó 1-10 százalékpontos csökkentést - a két tétel akár 600 milliárd forintos differenciát jelent a költségvetési törvény és a várható pálya között.

Már elköltötték a tartalékot

A kormány ráadásul 2016 utolsó két hónapjában szorgalmasan kezdte újraírni a 2017-es költségvetést, a lapunk számításai szerint csak a megjelent nyilvános kormányhatározatokban 151,3 milliárd forint pluszkiadásra vállalt kötelezettséget a kabinet az elfogadott költségvetésen felül. E 151,3 milliárd forint túlnyomó részére nincs fedezet a büdzsében, a tételek többségére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek kell forrást találnia. A költségvetésben 110 milliárd forint van elkülönítve a rendkívüli kormányzati intézkedésre - vagyis ez a költségvetés általános tartaléka -, de ez a pénz sem elég a november-decemberi ígéretek teljesítésre.

Magyarán a költségvetésben mintegy 750 milliárdos átrendezésre lesz szükség, ami bőven kimerítené a pótköltségvetés szükségességét - ám a 2011-es új államháztartási törvényből kigyomlálták a a pótköltségvetés intézményét, annak negatív jelentéstartalma miatt. Egy pótköltségvetés ugyanis egy komplett új költségvetés kidolgozást jelentené, ezzel szemben egy 750 milliárdos módosítás megúszható egy 10-15 oldalas törvényjavaslattal, érdemi számítások és modellezések nélkül.

Mivel a kormány a költségvetés végrehajtásért felel, az elfogadása a parlament feladata, ekkor összeget pedig az NGM nem tud törvényesen biztostani a kormány számára, egyetlen megoldás maradt: a 2017-es költségvetés módosítása - ami az adó- és járulékcsökkentések miatt amúgy is napirenden van. Varga Mihály korábbi nyilatkozta szerint a 2017-es költségvetés módosítása márciusban várható, áprilisban viszont már a 2018-as tervet akarják tárgyalni a parlamentben.

A november-decemberben elköltött 151,3 milliárd forintból 10,6 milliárd forintnak van fedezete, ezt a kormány a "Modern Városok program" 152 milliárd forintos soráról csoportosítanák át.

A legtöbb pluszpénz a stadionokra megy

2016 utolsó két hónapjában összesen 35 kormányhatározat jelent meg a Magyar közlönyben, amely összesen 37 esetben vállalt az elfogadott költségvetésen túl kiadási ígéreteket a 2017 büdzsé terhére. A legtöbb pénzt a sportberuházásokra ígérte a kormány, 59,9 milliárd forintot. A pénz bő fele, 34,2 milliárd forint a nemzeti olimpia központ, vagyis az új Puskás stadion építésére kell. Az idei költségvetésben amúgy is elkülönítettek 35,8 milliárdot a stadion építésére, ehhez most hozzácsapnak még közel ugyanekkora összeget - azaz csak a Puskás stadionra elvileg az idén 70 milliárd forintot költhetnek el.

A kormány döntése szerint jut még plusz pénz a Bozsik stadion építésére és a 2019-es Maccabi-játékok szervezésre: 3,4 milliárd, illetve 2,5 milliárd forint. Mind a két költségvetési sor szerepelt az eredeti büdzsében, ám a parlament 300-300 millió forinttal támogatta volna a programokat, a kormány szerint ennek nyolc-tízszeresét is megkaphatja a két projekt.

A második legnagyobb tételt a politikai célú kiadások teszik ki, ezekre a projektekre 36,5 milliárd forintot szavazott meg a kormány. A legtöbb pénz a déli határkerítés őrzésére mehet: csak az idei költségvetésből 30,8 milliárd forintot kap a rendőrség és a honvédség.

Kiugró tétel az a 3,9 milliárd forint, amit a kormány a leendő budai várbéli miniszterelnöki szoba belső kialakítására szavazott meg. A kormányfő 2018 tavaszán költözne a Várba, ám ezzel még nem ér véget a hurcolkodás: a kormány arról is döntött, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium várba költözéséhez 2018-as költségvetésbe 15 milliárd forintot kell majd betervezni.

Ludovika, Liget Budapest, kastélyprogram

A kormány pénzköltő döntései között meglepően nagy súllyal szerepelnek a kulturális kiadások: erre a célra 30,6 milliárd forintot szavazott meg a kabinet, ami 13 különböző tételből áll össze. A legnagyobb keretet, 7 milliárd forintot a Moholy-Nagy Egyetem új campusára szavazták meg, de 3,6 milliárd jut a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)  Ludovica Campusára is. A Ludovica a kormány egyik kedvenc kiemelt projektje, az elmúlt években már több tízmilliárdot költöttek erre az egyetemi  épületegyüttesre. Csak a 2017-es büdzsében eredetileg 13,5 milliárd forintot szavaztak meg NKE működésére, fejlesztésére, ehhez jön most a plusz 3,6 milliárd.

A kormány döntése szerint 4,7 milliárd forintot kap az Országos Széchenyi Könyvtár informatikája, de 3,5 milliárdot szavaztak meg a nemzeti kastélyprogramra is. A kastély- és várprogram eredetileg nem szerepelt a költségvetésben, a törvény elfogadása után találták ki. A programban 30-40 vár és kastély felújítása finanszírozható, vagyis ez a 3,5 milliárd a feladathoz képest nem jelentős tétel - itt további kiadásnövelésre lehet számítani főleg a következő években. Mindezt jó jelzi, hogy a kastély- és várprogramon felül csak idén 3,7 milliárdot költene a kormány a városligeti Vajdahunyad-vár felújítására. A vár renoválásának kettős apropója van, egyrészt a folyamatban lévő Liget Program, másrészt a tervezett 2024-es budapesti olimpia helyszínei között is szerepel a városligeti műemlékegyüttes.

Tízmilliárd a nemzeti kereskedőháznak

Gazdasági célú beruházásokra összesen 18,7 milliárdot szavazott meg a kormány: ebből kiemelkedik a érdi csatornahálózat 4,7 milliárdos fejlesztése - a Modern Városok program keretében - erre a tételre ezért megvan a fedezet. A Magyar Nemzeti Kereskedőház működtetésére 3,3 milliárdot szavaztak meg - a kormányhatározatban nem szerepel indoklás, ám kiderül a decemberi határozatból, hogy 2016 utolsó napjaiban 3,6 milliárdot kaptak, 2017-re pedig 3,8 milliárdot ígértek. Így a kormány egyetlen döntésével 10 milliárdot utalt ki az átláthatatlanul működő külügyminisztériumi szervezet finanszírozására.

Idén 2,6 milliárd forintot költenek a kecskeméti katonai repülőtér fejlesztésre. A cél, hogy a honvédségi bázisból egy többcélú, katonai-polgári reptér váljon, de jut 3 milliárd forint az e-közbeszerzések üzemeltetésére is.

Szociális kiadásokról is döntött a kormány, két tételről van szó: 8,1 milliárd forinttal elindul a kárpát-medencei óvodaprogram, amely határon túli óvodák fejlesztését célozza, és 500 millió forintot szavaztak meg a Siketekek és Nagyothallók Országos Szövetségének támogatására.