A cégek jelenleg az adóellenőrzések során anyagi jogi problémákra koncentrálnak és háttérbe  kerülnek az adóhivatal által elkövetett esetleges eljárási jogsértések, mivel azokat a bíróság utóbb  úgyis korrigálja - mondta Bajusz Dániel, aki egyúttal példákat is említett. Amennyibe lejárt az  ellenőrzésre megszabott határidő és annak meghosszabbításáról nem kapott értesítést az ügyfél, akkor a bíróság hatályon kívül helyezi az adóhatósági eljárást és az ellenőrzést meg kell egészben vagy részben ismételni - feltéve, hogy addigra nem jár le az 5 éves elévülés határidő.

Viszonylag gyakori eljárási hiba, hogy ha nemzetközi megkeresés szükséges az ügyben, ennek a dokumentumait nem mutatják meg az ügyfélnek, csak ismertetik azt. Hasonló eset az, amikor a tanúmeghallgatásról nem értesíti az adóhatóság a vizsgált ügyfelet, így az nem tehet fel neki kérdéseket, vagy éppen nyilatkoztatja a hatóság egy olyan cég képviselőjét, aki nem áll szerződéses kapcsolatban a vizsgált céggel, így őt csak tanúként lehetne meghallgatni.

Csak egy szakértő lesz?

Ha jövő év első napjától indul az adójogi per, akkor jelenlegi tudásunk szerint ezekre az eljárásjogi problémákra már csak akkor hivatkozhat az ügyfél, ha azt szóvá tette az adóhatósági eljárásban. Miután a most folyó adóvizsgálatok csak jövőre kerülnek a bíróság elé - amennyiben az ügyfél ott kér jogorvoslatot - így már most kell ügyelni az eljárások jogszerűségére és kifogásolni azok megsértését - tette hozzá a szakértő.

A jogerős adóhatósági határozat birtokában fordulni szakértő ügyvédhez, már késő - folytatta a gondolatot Séra Gergely, aki kiemelt az új törvényből egy másik problémát is. Az adóhatóság szakértőt rendelhet ki és rendszerint annak a véleménye alapján dönt. Az elmarasztalt cég a bíróságtól idén még kérhet egy másik szakértőt, de jövőre ezt már nem teheti meg. Példaként említette a K+F adókedvezmények ügyét. Amennyiben az adóhivatal szakértője (aki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala alkalmazottja) nem talál újdonságot egy tanulmányban, vagy szoftverben, akkor erről nem mondhat véleményt a bíróság előtt egy másik szakértő.

Felgyorsítani a pereket

Jelenleg egy adóügyre jellemzően 4-5 tárgyalás során, általában egy év vagy hosszabb idő alatt kerül pont a bíróságon. Az új szabályok indoka az, hogy lehetőleg egy tárgyaláson, fél év alatt befejeződjön az ügy - tették hozzá a szakértők. A cégek szempontjából viszont - a gyorsaság mellett - fontos az is, hogy mekkora pénzük forog kockán. Ehhez érdemes idézni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tavalyi évkönyvéből. Az évi 26 ezer utólagos adóellenőrzés 550 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel, míg a bírság 448 milliárdot tett ki.

Az első fokú adóhatósági határozatot 13 ezren fellebbezték meg a hatóság másodfokú fórumán és 2400 új adóval kapcsolatos per indult a bíróságokon. A folyamatban lévő perek száma ennek a duplája, a bíróságok pedig 1900 ítéletet hoztak. Igaz, hogy ezek 80 százalékát a NAV nyerte meg, de a nagy értékű perek más arányt mutatnak a megítélt perköltségek alapján.