A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a közeljövőben átalakítja a kormány a közfoglalkoztatotti rendszert, melynek során azt szeretnék elérni, hogy már a következő félévben mintegy 50 ezerrel csökkenjen a közfoglalkoztatottak száma.
Varga szerint a munkanélküliségi ráta már 4,3 százalékot mutat, egyes szakmákban viszont jelentős munkaerőgondok vannak, mintegy 67 ezer betöltetlen állást tartanak számon az országban. Az NGM-ben már elkezdődött a munka, amelynek révén a szakképzési rendszert továbbfejlesztik, azt kívánják elérni, hogy egy középiskolás számára is vonzó legyen a szakmunkás pálya. A magyar gazdaságnak át kell állnia egy olyan pályára, amelyen nem az olcsó munkaerő a versenyképesség alapja, hanem a hatékonyság. Ebben a tekintetben is nagy jelentőségű az, hogy tavaly ősszel a kormány a munkaadók és munkavállalók képviselőivel 6 évre szóló megállapodást írt alá az adók csökkentéséről és a bérek emeléséről.
Varga Mihály kiemelte: "ritka pillanat volt, amikor a tárgyalófelek mindegyike tudta támogatni a megállapodást."
Emlékeztetett: a megállapodás elemeként a közterhek jelentősen csökkennek, a társasági adó kulcsa egységesen 9 százalék lett, a munkáltatói járulék mértéke a tavalyi 27 százalékról idén 22 százalékra mérséklődött, és a távlati cél, hogy 2022-ig 15 százalékra csökkenjen. Ezzel a vállalkozások közterhei a visegrádi országokban lévő mértékek alá csökkennek hosszabb távon - mondta Varga Mihály.
Ezzel párhuzamosan a minimálbér 15 százalékkal, a szakmunkás-bérminimum 25 százalékkal emelkedett. Kijelentette: ha egy cég azért megy tönkre, "mert magasak a dolgozóinak adott fizetések", az anélkül is csődbe ment volna.
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a magyar gazdaság számára az alacsony bérek útja nem járható út, a termelékenységet kell növelni a hatékonyság, a versenyképesség javítása érdekében, másrészt a béremelésekkel lehet csak megtartani a jól képzett munkaerőt.