A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Nagyjából 300 milliárd forintos főösszeggel számolnak a fővárosi büdzsében az ellenzéki politikusok, ebből a működési főösszeg mindössze 200 milliárd forint lehet. Ennek kalkulációját még alaposan átírhatják az intézményi szinten működő, ám Budapest tulajdonában lévő cégek saját bevételei és kiadásai, mert ezekkel "konszolidálják" a költségvetést. Ugyancsak mozgó tényező a megváltozott forrásmegosztási gyakorlat és a közműcégek helyzete − mondta a Napi Gazdaságnak Tüttő Kata, a Fővárosi Önkormányzat MSZP-frakciójának vezetője.

Tavaly decemberre érdemi számokat tartalmazó költségvetési koncepciónak kellett volna elkészülnie, ehelyett mindössze egy számok nélküli, 9 oldalas dokumentum áll rendelkezésre − tette hozzá Tüttő. A büdzsétervezetet most januárban kellene benyújtani, de erre nem kerül sor, ahogy a rendes közgyűlés is elmarad januárban. Az első rendes ülés február 20-án lesz. A végső büdzsétervezetet március 15-éig kell(ene) eljuttatni az Államkincstárnak, ez azonban csúszhat, mivel nincs "érdemi" szankció, ha Budapest nem tartja a határidőt.

A pénteken megjelentetett és a kerületi önkormányzatoknak eljuttatott forrásmegosztási rendelettervezetből egy dolog derül ki: az új önkormányzati finanszírozási struktúra január elsején hatályba lépett rendszere szerint megszűnt egyebek mellett a forrásmegosztás részét képező személyijövedelemadó-átengedés, a településüzemeltetési, -igazgatási, sport- és kulturális feladatokhoz kapcsolódó normatív támogatás. Három évvel ezelőtt az szja-ból még 10,7 milliárd forint jutott, az iparűzési adóból pedig 184 milliárd, ami a korábbi arányok alapján (47−53 százalék) oszlott meg Budapest és a kerületek között. Idén a Fővárosi Önkormányzatnak viszont csupán egy érdemleges bevétele maradhat, az iparűzési adó, amelyet 96 milliárd forintra terveznek. A kerületekkel együttvéve pedig összesen 189 milliárd forint adóbevételre számíthat Budapest.

A kerületek 108 milliárd forintot kaptak tavaly a forrásmegosztásból, ez azonban az arányok idei megváltoztatásával (51−49 százalék) ez évben 92,6 milliárdra csökkent a kerületek esetében, a fővárosra pedig 96,4 milliárd forint jut. Ennek négy százalékát kell − minimálisan − Budapestnek a BKV finanszírozására költenie (a fővárosnak várhatóan sokkal többet kell majd a 7,5 milliárdnál a közösségi közlekedésre fordítania).

Átírja a kerületek idei gazdálkodását a gépjárműadó új "leosztása" is, hiszen míg korábban azt teljes egészében bezsebelhették, idén mindössze 60 százalék jut a kerületekhez, 40 százalékot elvon az állam. A főváros idei gazdálkodását a közműcégek működése is befolyásolhatja. Míg korábban Budapest 14 százalékot (2012-ben 14 milliárdot) vont el osztalékként ezektől a cégektől, idén − egyebek között a 10 százalékos rezsicsökkentés (közműadó, közszolgálati adó) okozta nehézségek miatt − erre nem számíthatnak a fővárosi büdzsé elkészítésekor.


MTI