A 2016-os költségvetést már júniusban elfogadta a magyar parlament, az elfogadás óta viszont számos kockázat épült fel. A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) most megjelent elemzése a makrogazdasági kockázatokon túl kiemeli az EU-források gyorsított lehívását, ezek előfinanszírozását, a Klik, a Paks 2 kiadási igényeit vagy épp az otthonteremtési támogatások kiterjesztését. A hét hónapja elfogadott költségvetést annak ellenére nem módosította a parlament, hogy annak a fő számai már nem mutatnak valós képet az állam pénzügyi helyzetéről, amely komoly átláthatósági probléma - mondta Romhányi Balázs a KFIB vezetője a jelentés ismertetésekor.

Lényegesen alacsonyabb lesz a nominális GDP, hisz az 34 088 milliárd forint lehet. Eközben a 2016-os bevételi terveket 35 188 milliárd forintos GDP-ből vezették le. A kisebb összeg az elmaradt inflációnak a következménye. A költségvetés technikai kivetítését 2019-ig készítették el, ebben már figyelembe vették a családi otthonteremtési támogatások kiterjesztést - holott a kormány által ígérttel szemben még a mai napig nem hirdették ki a részletes szabályokat.

Tavaly a gazdaság növekedése - a becslések szerint - 2,9 százalék volt, ez 2,2 százalékra lassul 2016-ban. A csok éves szinten 0,2 százalékos plusznövekedést gerjeszt, miután idén évi 5000 plusz új lakás épülhet.


AZ infláció 1,5 százalék lesz, ami némileg elmarad a költségvetési törvényben szereplő 1,6 százaléknál, 2017-ben viszont 3 százalékra gyorsul az árak emelkedése főként az olajárak várható emelkedése miatt. A költségvetés külső tételei, amelyek a makropályától függnek (például adóbevételek), 2015-ben túlteljesültek. Tavaly 540 milliárd forintnyi plusz adóbevétel keletkezett a terven felül. Emellett a kiadási oldalon is volt némi megtakarítás 10 milliárd forint értékben. A 2015-ös adóbevételeket növelte a GE egyik magyarországi cégének egyszeri adóbefizetése, a decemberi társasági adóbefizetéseknél is lehet ehhez hasonló (egyszeri) bevezetés. Ahhoz képest, hogy az adóbevételek ilyen mértékben túlteljesültek, a 2016-os tervekhez képest csak 77 milliárd forintos többletbevétel várható - az KFIB szerint.

Klik és társai

A költségvetés belső tételeinél - vagyis azon bevételeknél és kiadásoknál, amelyek a kormány döntéseitől függnek -  viszont 250 milliárd forintos elmaradást lát a KFIB az elfogadott költségvetéshez képest. Kiesik 13 milliárd forint az élelmiszerlánc-felügyeleti díjból, 2016-ban 22 milliárd forint értékű uniós büntetés várható.

Szintén nem szerepel az elfogadott büdzsében a csok, amely 50 milliárddal rontja az egyenleget. A kormányhivataloknál eltörölt adminisztratív díjak 10 milliárdos kiesésével sem számoltak. Az eredetileg elfogadott mértékhez képest a kormány fel akarja gyorsítani az EU-pénzek lehívását, ami a hazai társfinanszírozási igényeket is megnöveli az állami projekteknél.

Ennek nagyságrendjét a KFIB 80 milliárd forintra teszi, pedig a elemzők a kormány által tervezettél kisebb EU-pénz lehívásával számoltak. Többlet hazai finanszírozási igényt támaszthat - több száz milliárd forint értékben -, ha Brüsszel nem hajlandó 2019-ig kifizetni az összes forrást az eredetileg tervezett 2022 helyett. Ennek nem elhanyagolható a veszélye, hisz Brüsszel is a befizetéseket osztja újra, így ragaszkodhat az eredeti kifizetési megállapodásokhoz.


Évek óta probléma az állami iskolafenntartó, a Klik tartozása: csak tavaly 43 milliárd forint pluszpénzt nyelt el az iskolafenntartó az eredeti költségvetéshez képest - erre a pénzre 2016-ban is szükség lesz. További 30 milliárd forintot igényelhet más költségvetési szervek tartozásainak rendezése, amire nincs fedezet.

A tavaly a költségvetés maastrichti hiánya 2,3 százalék volt a KFIB becslése szerint, ami az idén 2,7 százalékra emelkedhet, miközben a konvergenciacél a GDP 2 százaléka. Ezzel szemben költségvetés 170 milliárd forintos tartalékokkal rendelkezik, ha ezeket teljes mértékben zárolnák, még akkor is mintegy 70-80 milliárdos kiigazítási szükséglet hiányozna. Ugyanakkor nem reális, hogy száz milliárdos általános tartalékot a kormány részben vagy egészben zárolná. A technikai kivetítés szerint 2017 után a maastrichti 3 százalék fölé emelheti a csok kiterjesztése a deficitet, ami szintén kiigazítást igényel.

Így "csokosodhatnak" a lakások

A KFIB szerint csok nélkül 8000 lakás megépülne, de ezek egy része is "csokosodhat", vagyis igénybe vehetik a támogatást. Ugyancsak érinti ezen lakásokat az áfacsökkentés, amely a bevételek esését eredményezi. Az többlet áfa-visszaigénylések kockázta 20 milliárd forint csak az idén. Az otthonteremtési rendszer átalakítása csak idén 52 milliárddal rontja az egyenleget, jövőre már 67 milliárd forintos éves költségvetési kihatással járt. A technikai kivetítés végén 2020-ban már évi 113 milliárd forintos többletkiadást és bevételcsökkenést hoz.

A kormány a 2016-os költségvetés szerint számos olyan döntést hozott, ami kiadási kockázatot jelent - azaz fedezet nélküli tételekről van szó. Csak ötvenmilliárd forint a kockázata a szociális ágazatban a dolgozói bérkiegészítésnek és a 29,2 milliárdos nem állami iskolák finanszírozásra szánt tételeknek - ami kimaradt a költségvetés tervezésekor. További 70 milliárd forintot ígért el kormány olyan projektekre - olimpiai pályázat, Testnevelési Egyetem új campusa -, amelyek finanszírozásból részben visszaléphet. Ezek a kormánydöntések alátámasztják, hogy teljes mértékben hiányzik a költségvetés középtávú tervezése - mondta Romhányi Balázs.