A Mastercard fontos célkitűzése, hogy világszerte segítse a pénzügyi szolgáltatók munkáját az olyan megoldások megalkotása során, amelyeknek használata egyszerű, kényelmes és biztonságos. Ahhoz azonban, hogy ezek az innovációk létrejöhessenek, fontos az adott piac fejlettségére, illetve a fogyasztói elvárásokra, ismeretekre és attitűdökre való széles körű rálátás. Magyarországon eddig nem volt olyan átfogó kutatás, amely évről-évre mind a három szempont figyelembevételével teljes képet mutatott volna mindezekről. A Digitális Fizetési Index bevezetésével ezt a hiányt szeretné pótolni.

Mi van az indexben?

Kapcsolódó

Az index az alábbi három fő kategória mentén tudja mindezeket számszerűsíteni:

- a meglévő infrastruktúra fejlettsége, alkalmassága, a készpénz nélküli fizetési módok rendelkezésre állása,

- a fogyasztók digitális fizetésekkel kapcsolatos tudásszintje és a digitális megoldások használatához szükséges ismeretei,

- a digitális fizetési szokások elterjedtsége, az ezzel kapcsolatos viselkedési mintázatok és a digitális fizetések készpénzzel szembeni aktuális pozíciója.

„Mindennapi munkánk során azt látjuk, hogy a hosszútávon is sikeres üzleti döntésekhez elengedhetetlen a piac folyamatos vizsgálata, az infrastruktúra állapotának nyomon követése és a fogyasztók felé való nyitottság: az, hogy megértsük attitűdjüket a digitális fizetési megoldásokkal kapcsolatban. Sokszor azonban pontosan erre a kutatómunkára nem marad idő és energia. Éppen ezért szeretnénk a hazai pénzügyi szolgáltatók, döntéshozók, és más piaci szereplők munkáját segíteni” – mondta az index kapcsán Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.

A pandémia lendületet adott

2020-ban a Digitális Fizetési Index a 100-as skálán 51 pontot ért el. Ezt az eredményt az egyes pillérek egyedi pontszámaiból számították ki: 64 az infrastruktúra, 51 a tudás és 38 a használat esetében.

Az index célja, hogy átfogó betekintést nyújtson a fizetésekről, mind kvantitatív, mind kvalitatív adatok felhasználásával. Összesen 45 mutató alapján állt össze, a különböző mérőszámokat az adatok elérhetősége és minősége, valamint az adatforrás fenntarthatósága alapján választották ki. A mérőszámokat ágazati szakértők is áttekintették, és azokat helyezték előtérbe, amelyek a fizetéseket széleskörűen és releváns szemszögből képesek megmutatni. Az így létrehozott alindexek 100-as skálán mérik a magyar digitális fizetések aktuális helyzetét. 

Az infrastruktúra alindex eredménye azt jelzi, hogy a digitális fizetéseknek erős alapja van, amely a lakosság és a kereskedők digitalizációjával, valamint a piacra lépő új fizetési technológiáknak köszönhetően tovább bővülhet. Másodszor, a fogyasztók tudásszintje, amelyet a tudás alindex foglal össze, arra utal, hogy a digitális fizetésekkel kapcsolatos hozzáállás és a digitális fizetések használatához szükséges készségek még növekedésre várnak, a lakosság tudatosságának növelésére és a készpénzmentes fizetés előnyeivel kapcsolatos oktatására van szükség ahhoz, ami a digitális fizetések használatának növeléséhez szükséges. Ennek eredményeképpen a használat alindex kapta a legalacsonyabb pontszámot, ami összhangban van a másik két pillér eredményeivel.

Tízből hat kereskedőnél nincs terminál

Az index becslése szerint az ügyfélkiszolgálási potenciállal rendelkező vállalkozások 42 százaléka rendelkezik kártyaterminállal, vagyis bőven van még lehetőség a hazai elfogadói hálózat bővítésére. Ennek támogatására a indult el Doppio névre keresztelt infrastruktúra-fejlesztési program, amely segíti a terminálok vállalkozásokhoz történő eljuttatását.

Emellett a program ösztönzi az innovatív technológiák (pl. Tap on Phone, m-POS) és folyamatok (digitális onboarding) elterjedését, ami szintén hozzájárul a vállalkozások terminalizálódásához. A digitális fizetési infrastruktúra terjedését tovább erősíti az a szabályozás, amely előírja, hogy az online pénztárgépet üzemeltető vállalkozásoknak 2021 január 1-től elektronikus fizetési lehetőséget is biztosítaniuk kell ügyfeleiknek.