Idén már odafigyelt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, hogy mit terjeszt be tárcája 2010 zárszámadási törvényben. Egy évvel ezelőtt a 2009-es büdzsé kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előterjesztésben hatalmas piros pontot kapott még a Bajnai-kormány a válság kezelésért - igaz ezt követően a előterjesztést készítésért felelős köztisztviselőt fel is függesztették állásából.

A most beterjeszett törvény preambulumában a kormány leszögezi, hogy "a 2010 májusában hivatalba lépett nemzeti ügyek kormánya azzal szembesült, hogy az előző - Bajnai Gordon által vezetett - szocialista kormány költségvetésében hamis adatok szerepelnek. A költségvetési törvényben leírt főbb számok ugyanis egyáltalán nem feleltek meg a valóságnak: a 3,8 százalékos hiány valójában a 7 százalékot is meghaladta volna. A nemzeti ügyek kormányának rendkívüli gazdasági intézkedéseket kellett meghoznia annak érdekében, hogy hazánk elkerülje az adósságválságot és a saját lábára álljon. Az első és a második gazdasági akciótervvel, a bankadó, a válságadó kivetésével, valamint költségvetési zárolásokkal, államigazgatási fizetési plafon bevezetésével sikerült stabilizálni a költségvetést és megteremteni a gazdasági növekedés feltételeit."

Kapcsolódó

A törvényjavaslat külön szépsége, hogy azt Matolcsy György gazdasági miniszter - a nem-ortodox gazdaságpolitika atyja - jegyzi, akinek gazdaságpolitikáját az elmúlt hetekben a jobboldalról számtalan bírálat érte, legutóbb pedig a GKI elemzése tért ki arra, hogy korábban gondoltnál is jobban akadályozta a belföldi kereslet emelkedését a helytelenül megválasztott gazdaságpolitika.

A 2010-es zárszámadási törvény a jelen formájában nem tartalmazza a 2011-es költségvetés módosítását - pedig az idei büdzsé módosítása napirenden van. A kormányfő nyilatkozatai alapján várható, hogy tovább faragják a közszféra létszámát és megadóztatják a fogyasztást - az ezzel foglalkozó cikkünk itt olvasható.

Az ÁSZ szerint is beavatkozásra volt szükség

Az ÁSZ elkészítette jelentését a kormányok tavalyi gazdálkodásáról: ebben részben egyetértenek a Orbán-kormány megállapításával, miszerint tavaly májusban az államháztartás hiánya elérte az éves terv 71,2 százalékát, emiatt azonnali beavatkozásra volt szükség. Az év közben bevezetett több új adónem ellenére az adóbevételek 235,8 milliárd forinttal elmaradtak a tervezetnél - olvasható az ÁSZ jelentésében.

Arról a jelentés rövid összefoglalója már nem szól, hogy az adóbevételek csökkentéséről épp az Orbán-kormány döntött. Ez történt például a társasági adó esetében.

Az ÁSZ megjegyzi, hogy a tavalyi hiányt tovább növelte, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek 30 milliárd forinttal elmaradtak a tervezettől. Mintegy 148 milliárd forinttal növelték az éves hiányt költségvetési szervek kiadásai. Az államháztartás hiánya végül a tervezett 1060,3 milliárd forinttal szemben 1121,4 milliárd forint lett pénzforgalmi szemléletben. Eredményszemléletben a deficit a GDP 3,8 százalékával szemben 4,2 százalék lett, annak ellenére, hogy az Orbán-kormány eltökélt célja volt a a 3,8 százalékos hiány teljesítése. Ám az év utolsó hónapjainak kiadásai és az önkormányzatok hiánya miatt a célt nem sikerült tartani.

Domokos: kézben tartott év volt a 2010-es

A 2010- es év választási év volt, ez tovább bonyolította a gazdálkodást - mondta Domokos László az ÁSZ elnöke, a számvevők csütörtöki sajtótájékoztatóján. Év közben folyamatos kormányzati átrendeződés volt, hisz a kormányváltás során a minisztériumok száma 13-ról nyolcra csökkent. Sajátos év volt abból a szempontból is, hogy az év folyamán a többször módosították a költségvetés. Nagy eredmény volt, hogy választási év dacára nem szállt el a költségvetés - fogalmazott az ÁSZ elnöke.

A zárszámadási törvény átláthatósága, annak bemutatása nem javult az elmúlt évekhez képest. A szöveg nem segíti a folyamatok áttekintését, az évek közötti összehasonlítást. Ezért az ÁSZ újra felszólítja a kormányt és az országgyűlést - hogy vizsgálj felül a zárszámadás prezentációját. Évről-évre visszatérő hiányosság a hosszú távú kötelezettségek bemutatása - mondta Domokos. Szintén visszatérő probléma az állami vagyon nyilvántartása - ez különösen a földalapnál okoz problémát.

A zárszámadási számvevőszéki jelentés elsősorban számviteli, számszaki vizsgálatra koncentrált - nem volt célja a gazdaságpolitika vizsgálata. Az ÁSZ 34 különféle javaslatot fogalmazott meg a kormány felé: az ÁSZ szerint a kormány továbbra sem tartja be tartalékok kezelésével kapcsolatos szabályokat. A tartalékok mértéke eredetileg 188 milliárd forint volt, ezt az Orbán-kormány alatt 285,1 milliárd forintra emelték - ebből 150,5 milliárd forintot használt fel a kormány - az év végi maradvány 135,2 milliárd forint volt, ami végül a hiányt csökkentette.

Az általános tartalék felhasználás tavaly is ellentétes volt az államháztartási törvénnyel - szögezte le Becker Pál, az ÁSZ főigazgatója. Az általános tartalékból - vagyis a kormány házipénztárából - csak előre nem látható kiadásokat és bevétel elmaradásokat lehet(ne) fedezni - ez az elv tavaly sem teljesült. Például Magyar Köztársaság nemzetközi szervezetekben betöltött tagságából eredő tagdíjakat (ENSZ, OECD stb.) a Bajnai kormány nem tervezte be a külügy büdzséjébe, ezért azt a tartalékból pótolták - ami ellentétes az államháztartási törvény eme passzusával.

Vannak hiányosságok az elszámolásban

Számos fejezet költségvetését nem tudta elfogadni teljes mértékben a Számvevőszék: korlátozó minősítést kapott a beszámolójáról a Bírósági fejezet, a Gazdasági Versenyhivatal, a Külügyminisztérium igazgatása, a honvédelmi tárca, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának igazgatási költségeinek elszámolása.

Teljes mértékben elutasították a Vidékfejlesztési Minisztérium beszámolóját a számvevők, mind az igazgatási kiadásoknál, mind fejezeti kiadásoknál - olvasható az ÁSZ jelentésben. Az igazgatási kiadásoknál egy licenszvásárlás nem volt alátámasztva számlákkal, a fejezeti kiadásoknál pedig 10,3 milliárdos vagyonvesztést számoltak úgy el, hogy azt bizonylatokkal nem tudták alátámasztani - mondta Becker Pál főigazgató.