Matolcsy minden héten egy angolszász, jellemzően amerikai szerző könyve kapcsán osztja meg világképét az olvasóval. A heti kötelező olvasmány a városkutató Edward Glaeser által jegyzet Triumph of the City című munkája, amit egyébként 2011-ben adtak ki. Matolcsy szerint Magyarországnak óriási szerencséje, hogy egy olyan nagyvárossal rendelkezik, amely méretei adottságai szerint regionális, sőt globális központ lehetne, mindazok ellenére, hogy Budapest városfejlődése eleve későn indult, nem beszélve a török majd a osztrák fennhatóságról.

Budapest igazán 1867 után kezdett fejlődni, majd elakadtunk: "Döntően azért, mert 1944 és 1956 között nem védtük meg a közel egymillió zsidó, német és magyar városlakót, akik már városban laktak, vagy a későbbi városfejlődés motorjai lehettek volna. Ma legalább egymillió városlakónk hiányzik itthon, miközben London, néhány német és osztrák város közel félmillió magyart vonzott az elmúlt évtizedben."

A miniszter szerint "A magyar nemzetstratégia és gazdaságpolitika legfontosabb céljai közé tartozik a hazai városfejlődés új alapokra helyezése. Sikeres, tehát dinamikusan fejlődő települések - főváros, nagyvárosok, kisvárosok - nélkül nincs magyar siker ebben a században. Budapest kertvárosának kellene tekintenünk valamennyi határon belüli magyar várost, és a budapesti 2,5 milliós gazdasági övezet fejlődése húzhatja magával az egész nagytérség fejlődését." A városok közötti hálózatához, fejlett közlekedési infrastruktúra, virágzó vállalkozások, globálisan nyitott tudásközpontok és erős bővülő középosztály kell - fejtegeti Matolcsy, aki szerint a külföldre vándorolt félmillió magyar csak dinamikusan fejlődő városokba tér haza.