A jövő évi büdzsé tervezetében a kormány 2,2 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, a kamatkiadásoktól megtisztítva ugyanakkor 2 százalékos többletet mutatna a költségvetés - mondta Matolcsy György a parlament szerdai ülésén a 2013-as költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában. A nemzetgazdasági miniszter szerint az államadósság Magyarország legnagyobb terhe, ezt az örökölt 81,5 százalékos szintről sikerült idénre 78 százalékra lehozni, 2013-ban a 76 százalékra történő csökkentés a cél. A jövő évi bíztató, kiszámítható és elérhető számok mögött azok a strukturális átalakulások állnak, amelyeket a Széll Kálmán Tervek alapoznak meg - mondta Matolcsy, aki szerint az emelkedés költségvetése mögött tartós javulás áll az államnál, az önkormányzatoknál és a családoknál.

A tárcavezető szólt arról is, hogy az idei mintegy 1400-1600 milliárd forint után jövőre a tervek szerint mintegy 2000 milliárd forint fejlesztési forrást állítanak az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) mögé - számolt be az MTI. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, azért tudtak megalkotni, egy már Magyarország emelkedését jelző költségvetést, mert az ország polgárai "végrehajtották azt a manapság igen ritka fegyvertényt", hogy nagyon rövid idő alatt egy "nagyon elrontott" költségvetési helyzetet szanáltak, stabilizáltak.

Azért akadnak problémák

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a 2013-as költségvetés hiánycélja tartható, de számos kockázatot tartalmaz a büdzséjavaslat a bevételi és a kiadási oldalon is - jelentette ki Domokos László ÁSZ-elnök, aki hozzátette, hogy a költségvetés szerkezete megfelel a jogszabályokban előírt feltételeknek. A 2013-as költségvetés kiadási főösszege 15 477 milliárd, a bevételi 14 799 milliárd forint, a hiánycél pedig 677,3 milliárd forint, ami tartható, de kockázatos - ismertette.

Domokos László elmondta, hogy számításaik szerint a nyugdíjbiztosítási alap költségvetési ellátása biztosított, teljesíthető, egyedül az inflációkövető nyugdíjemelés jelent kockázatot az infláció esetleges változása miatt. Az egészségbiztosítási alap bevételei az ÁSZ szerint teljesíthetők, de komoly kockázat jelent a gyógyszertámogatás 69 milliárd forintos csökkenése, amellyel kapcsolatban hiányoznak a háttérszámítások, a koncepció, holott alapvetően változtatja meg a támogatás rendszerét, amelynek hatására megváltozhatnak a fogyasztói szokások is.

Az ÁSZ szerint a költségvetésben előirányzott adóbevételek 58 százaléka megalapozott, 12 százaléka teljesíthető, de csak részben alátámasztott, 30 százaléka pedig nem megalapozott, mivel nincs meg a megfelelő jogi-számszaki háttere és a számvevőszék becslése alapján a tervezettnél kevesebb bevétel várható. Domokos László szerint megalapozott a pénzügyi szervezetek különadója, a bányajáradék, az ökoadó, az energiaellátók jövedelemadója, a rehabilitációs hozzájárulás, a különadók, az áfa és a jövedéki adó, csak részben megalapozott a társasági adó, a gépjárműadó, a játékadó, a biztosítási adó, a távközlési adó és a lakossági illetékek, míg a nem megalapozottak között található az ÁSZ szerint a hitelintézeti járadék, a cégautóadó, az eva, a regisztrációs adó, a pénzügyi tranzakciós illeték, az szja és az elektronikus útdíj is.

Az ÁSZ elnöke kiemelte, hogy a személyi jövedelemadó tervezett bevétele 33,9 milliárddal alacsonyabb az idei tervezettnél, de a számvevőszék szerint nem helyesek a kormányzat idei évre vonatkozó számításai, amelyekre a jövő évi számítások is alapulnak. A pénzügyi tranzakciós adó esetében nem készült el a jogszabály, ráadásul a megemelt tervezett bevétel eléri az éves GDP közel 1 százalékát, ami akkora mérték, hogy a gazdasági szereplők magatartását is megváltoztathatja és így hatással lehet a költségvetési célok elérésére is - mutatott rá.

A tranzakciós adó körüli problémákkal egyetértett Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke is, aki szerint bár a szervezetnek bár nincs alapvető ellenvetése a jövő évi költségvetés megalapozottságáról, ugyanakkor komoly kockázatokat lát a kabinet makrogazdasági prognózisában, ezért azt javasolja a kormánynak, hogy reagáljon a gazdasági növekedést hátráltató tényezőkre.

Kovács Árpád külön kiemelte a tranzakciós illetéket, kifogásolva, hogy a kormány úgy épít jelentősen az új teherre, hogy annak konkrét formája egyelőre nem ismert. Kovács Árpád emellett megjegyezte azt is, hogy az ilyen mértékű adóterhelés elkerülhetetlenül változtat a gazdaság szereplőink magatartásán is, a költségvetési törvényjavaslat azonban nem számol az új adóintézkedések miatt fellépő negatív hatásokkal és kockázatokkal. A KT azt is megfogalmazta jelentésében, hogy minden ismert trend arra mutat, hogy a GDP dinamikája idén és jövőre is érdemben lehet alacsonyabb a kormány által feltételezettnél.

Mint monda, noha a kormány és a Költségvetési Tanács között fennmaradt a véleménykülönbség a makrogazdasági prognózisról, fontos fejleménynek tartják a jövő évi költségvetés stabilitása érdekében, hogy a kabinet - a tanács javaslatára - megemelte az Országvédelmi Alapot. Kovács Árpád jelezte ugyanakkor, hogy az úgynevezett szabad tartalékok mértéke még így sem arányos a kockázatokkal, a tartalékok nem nyújtanak teljes egészében fedezetet a költségvetésben egy a tervezettnél jóval kedvezőtlenebb makrogazdasági forgatókönyv megvalósulására. A szervezet vezetője szerint ezért a hiánycél tartása a szabad tartalékok kényszerű törlését teszi szükségessé, sőt az sem zárható ki, hogy további "kismértékű hiánycsökkentő lépéseket" is meg kell tenni.

Megízlelni a munka ízét

Matolcsy szavai szerint a 2013-as az emelkedés költségvetése lesz, mivel az utóbbi csaknem két és fél év sikeres költségvetési konszolidációjára épül, s egyúttal több mint 100 ezer új munkahelyet hoz létre. Szólt arról is, hogy 2013 végére közel 200 ezerrel lesz több munkahely Magyarországon, mint a kormányzati ciklus kezdetén. A kormány megtesz mindent azért, hogy az élőmunkateher csökkentésére - a 2,2 százalékos hiánycél tartása mellett - megtalálja a forrásokat - közölte.

A büdzsé segíti a vállalkozásokat új munkahelyek megteremtésében, és abban, hogy megőrizzék a jelenlegi több mint 3,8 millió álláshelyet - hangsúlyozta Matolcsy György. Úgy fogalmazott: "Segít bennünket ez a költségvetés abban, hogy 2 százalék körüli, talán afeletti növekedést hozzon a jövő esztendő".

A foglalkoztatási fordulathoz az is hozzájárul, hogy 300 ezer ember vehet részt a Start közmunkaprogramokban, vagyis a foglalkoztatáspolitikában jelentős a közmunka szerepe. "Vannak olyan hangok, amelyek ezt lebecsülik" - fogalmazott, de kiemelte, hogy az így megkeresett bér még mindig magasabb, mintha szociális ellátást kapnának az emberek. Hozzátette, a közmunkából tovább kell menni, az nem tartós megoldás, de a lényeg, hogy az abban résztvevők "megízlelik a munka ízét".

Gondok lehetnek az önkormányzatoknál

A 2013. évi költségvetés tervezete épít az önkormányzati rendszer megújítására is - mondta a miniszter, rámutatva arra, hogy például a járási rendszer bevezetése, a felsőoktatás és a köznevelési rendszer átalakítása, valamint a szociális ellátások rászorultságot előtérbe helyező rendszere mind hatékonyabbá teszik az önkormányzati igazgatási rendszert.

Az önkormányzati rendszerrel kapcsolatban az ÁSZ leszögezte: a feladatellátás, a szektor finanszírozása teljesen átalakul; 431,9 milliárd forintnyi támogatás, forrás és ehhez kapcsolódó feladat kerül ki az önkormányzatoktól, miközben a szektorban "már most is komoly pénzügyi feszültségek vannak". Az ÁSZ szerint a források csökkenése magasabb tartalékképzéssel együtt is veszélyezteti az önkormányzati rendszer működését, ezért "fel kell készülni rendkívüli egyedi esetek kezelésére nagy számban is".