"Háborús évtizedben vagyunk" - írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fenntartható egyensúly és felzárkózás című vitairatában. Ilyen időszakban pedig a hibás gazdasági döntések következményei exponenciálisan nagyobbak, mint a békeidőkben. A 2010-es évtizedet az MNB kiemelkedően sikeresnek tartja, sőt még a Covid-válság éveit is, amelyekben sikerült jegybanki eszközökkel felpörgetni a hitelezést, most viszont nehéz időszak következik.

Geopolitikai feszültségek, magas nyersanyag-árak, elhúzódó stagfláció és globális pénzügyi válságok érkezhetnek, amelyre Magyarországnak jól kell reagálnia. Az 1970-es években a külső környezet megváltozása a reformok leállását hozta, majd a külső adósság emelkedését hozta, miközben az 1940-es évtizedben a globális világrend átalakulása pedig Magyarországon a felzárkózási pálya elakadását okozta. Most egy új „fordulat és reform” végigvitelére van szükség - hangsúlyozza a vitairat.

9 év kell a felzárkózáshoz

A vitairat hangsúlyozza: kilenc éve van Magyarországnak, hogy a jelenlegi 76 százalékos szintről 2030-ra elérje az EU átlagos fejlettségét. Ehhez évente átlagosan 2,7 százalékponttal kell közeledni az EU átlagához, amelyhez mintegy 3,5 százalékos növekedési többletre van szükség az EU-hoz képest. Ezt a GDP-növekedési többletet a II. világháború óta csak 11 EU-s ország volt képes elérni legalább egy évtizeden keresztül. Ezek a kimenetek többnyire „nyugodt” világgazdasági évtizedekhez kapcsolódtak, tehát „háborús” évtizedben különösen nehéz ilyen bővülést véghez vinni (kivételt Ausztria II. világháború utáni időszaka és Málta 70-es évtizede jelentett).

A Covid járvány, a válságkezelés és a háború következtében a magyar gazdaság egyensúlyi mutatói a 2010 körüli szintre kerültek. A 4 százalék körüli folyó fizetési mérleg hiány és az államháztartási folyamatok jelentős ikerdeficitet jeleznek.

Az egyensúlyok javítását a költségvetéssel kell kezdeni, amely maga után vonja a folyó fizetési mérleg hiányának csökkenését is.

Az elmúlt évtized magyar gazdasági modellje extenzív modell volt, intenzív jegyekkel. Az extenzív növekedés forrásai egyre inkább kifulladnak. Sikert csak az intenzív növekedési források kiaknázása hozhat. A teljes foglalkoztatás fenntartása mellett a termelékenység javítására, a magas beruházási ráta mellett az okosberuházások arányának növelésére van szükség. Nem halogatható a technológiai és zöld átállás, valamint a teljes digitális fordulat.

Adóreformra, új lakossági állampapírokra van szükség

A fenntartható felzárkózási pálya első pillérének a költségvetési egyensúly fokozatos helyreállításának kell lennie a vitairat szerint. A kiadási oldal racionalizálása mellett egy új adóreform alapjait is le kell tenni. Az új adórendszer zöld, digitális és forgalmi fókuszú, miközben megőrzi a munka- és családi adók terén a 2010-es évtizedben elért eredményeket.

A pénzügyi szuverenitás megőrzésének másik pillére a folyó fizetési mérleg egyensúlyának/többletének visszaépítése. A növekedési modell finanszírozásában továbbra is kulcsfontosságú a lakossági megtakarítások magas szintje. Az államadósság lakossági finanszírozásában Magyarország éllovassá vált, azonban a megtakarítások szerkezetében még mindig túlzott a készpénz (5,7 ezer milliárd forint) és a betétek (12,8 ezer milliárd forint) súlya.

Az elért eredmények fenntartása mellett a megtakarítások szerkezetének javítása új lakossági állampapír-stratégiát tesz szükségessé.

Emellett az intézmény-rendszer reformjával növelni kell az intézményi befektetők államadósságon belüli részarányát, miközben a lakossági megtakarítások növekvő részét kell magánegészségügyi és nyugdíj-megtakarítások felé irányítani.

Több családtámogatási program kell

A zöld pénzügyek mellett is kiáll a vitairat, emellett a gyerekvállalás támogatását is propagálja. A termékenységi ráta az EU-n belül hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben, azonban még nem érte el a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es szintet. Ehhez a 2021. évi 93 ezernél 17 ezerrel több, azaz 110 ezer újszülöttre lenne szükség. Annak érdekében, hogy minden kívánt gyermek megszülethessen, a jegybank javasolja a családtámogatási rendszer bővítését.

Olyan terveket fogalmazott meg az MNB, mint a családi adókedvezmény növelése, az szja-mentesség kiterjesztése a 3 gyermekes anyákra, a családok mindennapi életének könnyítése (bölcsődei férőhelyek növelése, munkahelyi gyermekfelügyelet), a gyermekvállalás elismerése a nyugdíjrendszerben, valamint az egészségügyi és oktatási rendszer családbarát fejlesztése (szűrővizsgálatok kiterjesztése, iskolabusz rendszer).

Az államnak át kell állnia a digitális adatkezelésre, ez szintén fontos a felzárkózáshoz, emellett a lakáspiacon is van tennivaló. 2021-ben Magyarországon növekedtek legnagyobb mértékben a lakásépítési költségek az EU-n belül, így országosan csökkent a lakásvásárlás elérhetősége. Ahhoz, hogy a lakásépítések száma ismét elérje az évi 30-35 ezret, hosszú távon is kiszámítható keresleti és kínálati ösztönző rendszerre van szükség. Ehhez növelni kell az építőipar hatékonyságát, meg kell erősíteni mögötte a hazai építőipari-alapanyagipart, és biztosítani kell a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását. 

Az energiapolitikán is változtatna a jegybank

Az energiafüggetlenség az ellátásbiztonság feltétele - szögezi le a jegybank. Magyarországon az importált energia aránya az EU átlagánál magasabb, 60 százalék. A megújuló forráson és nukleáris energián alapuló beruházások egyszerre csökkentik az energiafüggőséget, a környezetterhelést, és javítják a külső egyensúlyt is.

A körforgásos gazdaság megteremtése érdekében szükséges az energia-hatékonysági beruházások állami támogatása a zöld technológiafejlesztés terén és az újrahasznosítás növelése. A forgalmi adók mellett a káros tevékenységek adóztatásának kell az adórendszer másik súlypontjává válnia úgy, hogy a szennyező ne legyen képes a többletköltséget a fogyasztókra továbbhárítani tevékenysége megváltoztatása nélkül.

A magyar digitális közszolgáltatások elterjedtsége a 3. legalacsonyabb az unióban. A teljesen papírmentes, digitális közigazgatás megteremtése az észt példa teljeskörű hazai átültetését igényli. Az okos állam és a felsőoktatás fejlesztései szükségesek ahhoz, hogy a hazai K+F kiadások aránya elérje a GDP 3 százalékát. A kisebb vállalkozások számára az állam által végrehajtott digitális reformok ösztönző és húzóerőt jelentenek, amelyre szükségük van ahhoz, hogy innováció tekintetében előrébb lépjenek az uniós rangsor utolsó harmadából.