Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke ismét összeszedte az elmúlt évek gazdasági sikerei mellett a további kilábalás és felzárkózás korlátait a Magyar Nemzetben megjelent esszéjében.
A sikeresek között is a globális versenyképességről beszél a jegybankelnök. 2020-ban az egy főre jutó magyar GDP az EU-átlag 74,4 százaléka volt, azaz 1,3 százalékponttal javult 2019-hez képest.
Összességében a magyar válságkezelés az uniós országok között a GDP-növekedés terén a 15. helyezést érte el, a családok fogyasztását tekintve az 5. helyet, a beruházások terén pedig a 20. helyet.
Ezzel szemben az úgynevezett kormányzati fogyasztás terén csak a 25. helyezést (!) mondhattuk a magunkénak.
Mindezek mellet kiemeli a sikereket, a foglalkoztatás magas szintjének megtartását, a befektetői bizalmat, és a mindezeket meglapozó korábbi, időben meghozott intézkedéseket.
Hiba van, mert a teljesítmény közepes
Több elmaradásról is ír a jegybank elnöke:
- A lakásépítés bizonytalanságai: 2020 elején visszaemelték az új lakások építésének áfakulcsát, majd csak 2021-től csökkent vissza 5 százalékra az adó mértéke. Ezt még év közben kellett volna meglépni.
- Az egészségügy elmaradt reformjának hatása: A magyar egészségügy sikeresen kezelte a válságot, de ehhez a „normál” működést le kellett állítani. Ez áll az EU harmadik legrosszabb kormányzati fogyasztási adata mögött.
- A digitális átállás hiánya: Egyértelműen azok az országok voltak jobbak, amelyek előrébb tartanak nálunk a digitális átállásban.
- A versenyképességi reformok elmaradása: Egyenes összefüggés van a versenyképességi rangsorokban elfoglalt helyezés és a válságkezelés mutatói között. Aki versenyképesebb, az jobb eredményt ért el nálunk.
A mérleg tehát vegyes, a teljesítmény közepes