Az MNB elnöke, aki egy üzleti rendezvényen tartott előadást a Cityben, felidézte, hogy a jegybank monetáris enyhítési ciklusa 7,00 százalékos alapkamatról indult és jelenleg 2,50 százalék az MNB irányadó kamata. Kijelentette: lehetséges, hogy "van még manőverezési mozgástér", és elképzelhetők további kisebb mértékű kamatcsökkentések a jövőben.
A londoni elemzői közösségen belül most már konszenzusos előrejelzés az, hogy az MNB a korábbi várakozásokkal ellentétben mégsem fejezte be enyhítési ciklusát. Egyes citybeli előrejelzések azt valószínűsítik, hogy a jegybank egészen 2,00 százalékig csökkenti alapkamatát.
Az MTI kérdésére, hogy mi a véleménye ezekről a prognózisokról, Matolcsy György kijelentette, hogy a 2,00 százalékos alapkamat eléréséről szóló előrejelzéseket "eltúlzottnak" tartja. Hozzátette: az enyhítési ciklus végpontja a monetáris tanács helyzetmegítélésétől függ.
A fogyasztói árak áprilisban mért 0,1 százalékos éves összevetési visszaeséséről az MNB elnöke azt mondta, ez átmeneti jelenség és nem jelent deflációs kockázatot. Matolcsy György szerint a negatív inflációs adatban a rezsicsökkentési intézkedések játszották a főszerepet. Jelzése szerint ehelyett inkább amiatt aggódik, hogy maga az eurózóna kerül ebbe a helyzetbe (az árak tartós csökkenésébe).
Matolcsy beszéde keretében elmondta, hogy a magyar bankszektort "elviselhetetlenül magas" nemteljesítő hitelállomány terheli és emiatt szükség van a konszolidációra a rendszerben. Ezzel azokra a szabályozói bejelentésekre utalt Matolcsy, amelyek a ma délelőtt közzétett pénzügyi stabilitási jelentésben már ismertté váltak.
A jegybankelnök a Dow Jones tudósítása szerint azt is mondta: megvizsgálják egy "rossz bank" létrehozásának koncepcióját is. Szavai szerint néhány külföldi tulajdonosú magyarországi bank felől olyan jelzéseket kaptak, hogy elhagynák az országot. Matolcsy szerint azzal, ha sikerül kitisztítani a rossz hitelek portfólióját a banki mérlegekből, akkor "ígéretes új vevők" jelentkezhetnek egyes magyar bankokra.